A döntést azt követően hozták meg, hogy két gyermek szülei fellebbeztek egy bírósági határozat miatt, amely gyermekeiket kötelezte volna arra, hogy találkozzanak apai nagyszüleikkel – írja a The Guardian.

A hosszú évek óta húzódó ügyet az apai nagyszülők és a gyerek apai nagybátyja indította, azzal érvelve, hogy évek óta nem láthatják a gyerekeket a szülők által támasztott nehézségek miatt. A szülők és a család apai oldala közt ellentétek feszültek.

A nagyszülők mind a fiatalkorúak bíróságán, mind a milánói fellebbviteli bíróságon győztek. Utóbbi 2019-ben elrendelte a köztük és a gyermekek között szociális munkás jelenlétében történő találkozókat, valamint figyelmeztette a szülőket, hogy a gyermekeknek pszichológiai kárt okozhat, ha nem láthatják rokonaikat.

A szülők azzal érveltek, hogy a családban kialakult feszültségek miatt ezek a találkozások nem szolgálják a gyerekek javát.

A legfelsőbb bíróság ítéletében azt mondta, hogy bár nem kétséges, hogy a két gyermeknek hasznára válna a nagyszülőkhöz való kötődés, ők kifejezték ellenállásukat a kapcsolattatás ellen, és nem lehet őket arra kényszeríteni, hogy felmenőiket lássák, különösen nem egy konfliktusokkal terhelt környezetben.

A legfelsőbb bíróság döntése tehát a gyermekek érdekeit előbbre valónak tartotta a nagyszülők érdekeinél, és egy nem kívánt kapcsolat fenntartását nem tartotta kikényszeríthetőnek a 12 év fölötti, valamelyest már döntésképes gyerekek esetében.

Az Olaszországban 2006-ban bevezetett családjogi törvény értelmében a gyermeknek joga van ahhoz, hogy kapcsolatot tartson fenn a nagyszüleivel még akkor is, ha a szülei külön élnek. A nagyszülőknek joguk van arra is, hogy bíróságtól kérjék annak megállapítását, hogy a szülő azon döntése, hogy megtagadja tőlük az unokáikhoz való hozzáférést, káros-e a gyermek jólétére, ezáltal jogellenes-e.