Az elmúlt napokban jelentős mértékben felgyorsultak az események Ukrajna nemzetközi támogatásában. Hosszú vonakodás és a NATO-n belüli egyeztetések után Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy kormánya hangolja össze az ukrán hadsereg megerősítését két harckocsi-zászlóaljjal, amelyek a német gyártmányú Leopard 2 harckocsikból állnak majd.

A segítség részeként Németország egy századnyi – 14 darab – Leopard 2 A6 típusú harckocsit küld. Ezenkívül összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardokkal támogató partnerek tevékenységét. A csomaghoz németországi kiképzés, valamint lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.

A kancellár elismerte, hogy a németeket aggodalommal töltötte el a harckocsikkal kapcsolatos döntés. Scholz szerint ennek megszüntetését célozta, hogy Berlin nem egyedül, hanem partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve cselekszik. Ezt jelezte a washingtoni bejelentés arról, hogy az Egyesült Államok 31 Abrams típusú harckocsit küld Ukrajnának.

A történtek nyomán készítette el a Der Spiegel azt a felmérést, amely szerint a lakosság többsége a korábbi aggodalmak ellenére egyetért Ukrajna Leopardokkal történő támogatásával. Az adatok szerint

a megkérdezettek 54 százaléka helyesnek tartja a döntést.

A válaszadók 37 százaléka ugyanakkor elhibázottnak vagy legalábbis inkább elhibázottnak tartotta azt. Kilenc százalékuk bizonytalan volt a támogatás helyességének megítélésében.

A felmérés szerint a koalíciós pártok közül elsősorban a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP támogatói helyeselték a döntést, míg a legcsekélyebb arányban a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD hívei. A parlamenti pártok közül a legkisebb mértékben a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt szavazói vélekedtek úgy, hogy helyes lépés született.

Feltűnő volt a véleménykülönbség a nyugat-, illetve a keletnémetek között. A felmérés arra mutatott rá, hogy a nyugati tartományok lakosságának hatvan százaléka támogatja a Leopardok szállítását, míg az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományok lakóinak esetében ugyanez az arány mindössze 33 százalékos volt.

A közvélemény-kutatás ugyanakkor egyértelműen rámutatott arra is, hogy

a német lakosság túlnyomó többsége ellenzi a a további fegyverszállításokat, mindenekelőtt a vadászgépekét.

Ezt egyébként a Leopardokkal kapcsolatos nyilatkozatában a kancellár is kizárta. Olaf Scholz szerint nem fordulhat elő, hogy az ország vadászgépekkel vagy csapatokkal segítse az ukrán erőket. A felmérésből kitűnt, hogy mindezt a háborúba való belesodródástól tartva a lakosság jelentős többsége, szám szerint 63 százaléka elutasítja.

Az Ukrajnának elhatározott támogatás terén új fejlemény az is, hogy megérkezett Németországba azoknak az ukrán katonáknak az első csoportja, akiket a Marder típusú, ugyancsak német gyártmányú harci járművek kezelésére képeznek ki. A Frankfurter Rundschau című lap számolt be arról, hogy a katonák már Kölnben tartózkodnak, és hamarosan részt vesznek a Marderekkel való gyakorlatokon.

Berlin január elején– –hetekkel a Leopard-döntés előtt – jelentette be, hogy negyven Marder típusú páncélozott harcjárművet szállít Ukrajnának 2023 első negyedében. Az ezzel kapcsolatos döntés ugyancsak az Egyesült Államokkal egyeztetve született. Scholz kancellár és Joe Biden amerikai elnök akkor megállapodott abban, hogy nyugati technológiájú, védelmi harcjárműveket küldenek Ukrajnának.

Az Egyesült Államok 25 milliméteres gépágyúval, egy 7,62 milliméteres géppuskával és páncéltörő rakétákkal felszerelt, Bradley típusú gyalogsági harcjárműveket, Németország pedig 20 milliméteres löveggel ellátott Marder páncélosokat szállít Kijevnek.

A Marderekkel szemben a Leopard 2 – csakúgy mint az amerikai Abrams – már jóval korszerűbb és támadó jellegű harci járműnek számít.

A Marderek kezelésére az ukrán katonák nyolchetes kiképzést kapnak, a járművek küldésére várhatóan még az első negyedévben kerül sor.

A Marderek és a Leopardok tervezett szállítása után a német hadsereg, a Bundeswehr egyik magas rangú vezetője megkongatta a vészharangot a hadsereg felszereltségét illetően. Andre Wüstner ezredes, a hadsereg ellátásáért, illetve érdekeinek képviseletéért felelős Bundeswehrverband elnöke egyetértett Ukrajna támogatásával. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy ennek nyomán "lyukak keletkezhetnek" a hadsereg védelmi képességében. Ezeket a következményeket tisztán kell látnunk – tette hozzá.