Új törvénycsomagot terjesztenek elő Ausztriában, a rendőrség elkobozza a gyorshajtók kocsiját. A szabályozás lényege: aki lakott területen 110 km/órát, autópályán pedig 200 km/órát meghaladó sebességgel hajt, annak két hétre lefoglalják az autóját. Ha 130, illetve 220 felett száguld vagy visszaesőnek számít, akkor végleg elköszönhet az autójától.
A kocsikat elárverezik, és a bevétel 70 százaléka a közúti közlekedésbiztonsági alapba, 30 százaléka az illetékes önkormányzathoz kerül. A jármű elkobzása mellett még jelentős pénzbírságot is kell fizetni, valamint a jogosítványt is bevonják.
Mivel az új büntetést a szomszédban tervezik bevezetni, az InfoRádió megkérdezte a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnökét a jogszabályváltozás jogszerűségéről. Kovács Kázmér elgondolkodtatónak nevezte a javaslatot, merthogy nem egy egyszerű sebességtúllépést büntetnének a tervezet szerint, hanem a megengedett sebesség mértéktelen túllépését.
"Visszaesőnél, aki tényleg ilyen őrült módon él vissza a közúti közlekedés lehetőségével, elvileg elgondolkodtató, ugyanakkor más problémát is felvet: a büntetés arányosságának kérdését, hiszen igazán nem mindegy, hogy az elkobzott járműnek mennyi az értéke" – mondta az ügyvéd, és az is hozzátette, hogy ugyanakkor a büntetőjogban létezik olyan filozófia, hogy a bűncselekmény tárgyát el lehet, illetve el kell kobozni.
A tervezet rengeteg kérdést felvet, hiszen nem lehet tudni, hogy mi lesz a megoldás akkor, ha valaki nem a saját autójával száguldozik, vagy éppen céges autót használ. A magyar sofőröket nyilván az érdekli a legjobban, hogy miként vonatkozik majd az új szabályozás a külföldi autósok és autókra.
"A külföldiekre a jogsegély nyilvánvaló addig nem terjedhet ki, amíg az autós országnak a jogszabályai közé nem kerül be egy ugyanilyen vagy ehhez hasonló rendelkezés.
Amíg ez nem történik meg, nem fogják tudni végrehajtani a büntetést" – mondta Kovács Kázmér, és jelezte, ehhez az európai uniós szabályozást is módosítani kell.
Az Ausztriában, illetve az Európai Unióban kiszabott pénzbírság azonban már most is behajtható, ennek csak egy időbeli korlátja van: a külföldi határozat jogerőre emelkedése után nem telhet el több, mint egy év.