A NATO madridi csúcstalálkozóján Ankara és Budapest is azt ígérte, hogy lehetővé teszi a két skandináv ország csatlakozását.

"És most éppen ezt kellene tenni" - szögezte le a német külügyminiszter, miután találkozott Tobias Billströmmel, a svéd diplomácia vezetőjével Berlinben.

Baerbock rámutatott:

Németország az elsők között ratifikálta a csatlakozási kérelmeket, és másokat is folyamatosan erre buzdít.

A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket. A német külügyminiszter megjegyezte: az egész tömb biztonsága érdekében fontos, hogy a ratifikációra még az év vége előtt sor kerüljön.

Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt kedden találkozott Ulf Kristersson új svéd kormányfővel Ankarában, de tárgyalásukon nem sikerült áttörést elérni. November végén Stockholmban újra megbeszélést folytat egymással a svéd, a finn és a török fél. Törökország azzal vádolja Helsinkit és Stockholmot, hogy támogatja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjaként és terrorszervezetként tekint az YPG-re. Erdogan egyik követelése, hogy Svédország és Finnország adja ki a területén tartózkodó állítólagos terroristákat.

Billström hangsúlyozta:

Svédország "lelkiismeretesen dolgozik azon, hogy gyorsan és zökkenőmentesen csatlakozhasson a NATO-hoz".

A külügyminiszter szerint Kristersson ankarai látogatása megmutatta, hogy "még nagyon nagy tere van a párbeszédnek", amelyet a legmagasabb szinten kell folytatni. Hozzátette: a közeljövőben maga is elutazik a török fővárosba.