Miután Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter a minap bejelentette a hármas fokozatú gázvészhelyzeti skálán a kettes szintet Németországban, előkerültek a korábban félretett tervek új gázlelőhelyek megnyitásáról – írja a hirado.hu.

Az amúgy rendkívül költségigényes palagázkitermelés több mint két évtizeddel indult el az Egyesült Államokban, egyrészt az energiaéhsége, valamint az öbölháború következményei miatt. A kitermelési módszer neve a fracking, amelynek során a kemény palakőzetben található gázt kipréselik a földből. A jelenlegi igen magas energiaárak miatt az eredetileg túl drága módszer ma már rendkívül jövedelmezővé vált, az Egyesült Államok pedig az ilyen módszerrel kitermelt gázt Európába exportálja.

Németország északnyugati részén nagy mennyiségű palakőzet található, amelyben elméletileg elegendő földgáz van ahhoz, hogy az ország szükségletének akár 20 százalékát is képes legyen biztosítani. Több mint tíz éve készültek tervek a kitermelésre, de az ötlet erős ellenállásba ütközött, elsősorban az ivóvíz miatt, ugyanis a repesztéses technológiánál a homok és víz keverékéhez vegyszereket kell adni, azonban a folyamat során a kőzetben lévő anyagok is kioldódnak, például arzén, bróm vagy radioaktív stroncium.

Az Egyesült Államokban a kutakat jellemzően sivatagokba telepítik – ez viszont a sűrűn lakott Németországban megoldhatatlan, így a módszert 2017-ben heves lakossági tiltakozások után betiltották. Az Egyesült Királyságban 2019-ben állították le a hasonló projekteket, de a brit kormány közölte, hogy az ukrajnai konfliktus miatt „minden lehetőség az asztalon van”, mivel megpróbálja megszüntetni az Egyesült Királyság orosz energiaimportját.

Olaf Lies, Alsó-Szászország szociáldemokrata környezetvédelmi, energia-, épület- és klímavédelmi minisztere is szkeptikus: „ha teljesen új lelőhelyekre gondolunk, akkor viszonylag hosszú időszakokról beszélünk. Alsó-Szászországban azonban a törvényben megfogalmazott cél az, hogy 2040-re a teljes energiaellátás megújuló energiaforrásokra álljon át, vagyis, nincs sok értelme nyolc-tíz év múlva olyan projekteket indítani, amelyeket csak nyolc-tíz évig lehet fenntartani.”

Leonhard Birnbaum, az esseni székhelyű E.On energiaszolgáltató vezetője a Wirtschaftswoche című lapnak úgy érvelt, „fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy nyithatunk-e további területeket Németországban? Most tabuk nélkül kell keresnünk minden olyan megoldást, amely javíthat a helyzetünkön. A hazai termelés szerény mértékű növelése nem jelentené a megoldást, azonban egy kis építőelemként segíthet.”