Infostart.hu
eur:
385.45
usd:
331.88
bux:
122004.44
2026. január 16. péntek Gusztáv
Alexander Schallenberg újonnan beiktatott osztrák kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek a bécsi kancellária épületében 2021. október 11-én, két nappal Sebastian Kurz osztrák kancellár lemondása után.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Nem volt ilyen nagy a nukleáris fenyegetés a hidegháború óta Bécs szerint

Az osztrák külügyminiszter bírálta Oroszországot.

Az emberiség évek óta nem nézett szembe ilyen nagy mértékű nukleáris fenyegetéssel Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint, aki az atomfegyverek humanitárius következményeiről szóló konferenciát megnyitva mondott beszédet Bécsben.

A tárcavezető bírálta Oroszországot, amely szerinte "felelőtlen módon rémisztget" nukleáris fegyverekkel az ukrajnai háború során.

Nakamicu Izumi, az ENSZ leszerelési főképviselője leszögezte: a nukleáris leszerelés témája elsőbbséget élvez a világszervezetben, s figyelmeztetett, hogy "e fegyverek akár az egész emberi társadalmat eltörölhetik a föld színéről".

A konferencia témája az atomfegyvereknek az éghajlatra és az élelmiszer-ellátásra gyakorolt hatása. A tanácskozást egy nappal az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló, 2021-ben életbe lépett szerződésről (TPNW) szóló értekezlet előtt tartották, amelyre az aláíró mintegy 80, ország képviselőit várják.

Alexander Kmentt leszerelési ügyekért felelős osztrák diplomata az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjújában ingatagnak nevezte a nukleáris elrettentés politikáját, amely szerinte "állandó fenyegetettséget" jelent. Figyelmeztetett továbbá egy esetleges újabb nukleáris fegyverkezési verseny veszélyére, ugyanis szerinte

a világ "a hidegháború tetőzése óta" nem nézett szembe ilyen mértékű nukleáris fenyegetettséggel.

A TPNW aláírói között nem szerepelnek a NATO-tagországok, amelyek – más, atomfegyverrel rendelkező államokkal együtt – nem is vesznek részt a konferencián, jóllehet Németország és Norvégia megfigyelőket delegált rá.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×