A londoni külügyminisztérium által hétfő este ismertetett 20 oldalas tervezet szerint a protokoll négy fő területen teremtett problémát Észak-Írországban: munkaigényes vámeljárásokat tett kötelezővé, szabályozási rendszere rugalmatlan, adópolitikai és költségvetési ellentmondásokat tartalmaz, és Észak-Írország demokratikus kormányzását is nehezíti.

A brit kormány szerint mindez fennakadásokat okozott Észak-Írország kereskedelmében, a kereskedelmi forgalmat részben máshová terelte át, emellett jelentős költségeket és bürokratikus terheket ró az üzleti vállalkozásokra.

A protokoll módosítására tervezett, hétfőn ismertetett törvényjavaslat "fölösleges költségektől és bürokráciától mentes zöld folyosót" hozna létre azoknak az áruknak, amelyek az Egyesült Királyságon belül maradnak, vagyis biztosan nem kerülnek át Írországba és így az EU egységes belső piacára.

Létrejönne ugyanakkor egy "vörös folyosó" is az Észak-Írországból az EU területére átkerülő áruk teljes körű ellenőrzésének biztosítására.

A javaslat szerint az üzleti vállalkozások brit és uniós szabványok alapján gyártott termékeket egyaránt forgalmazhatnának Észak-Írországban, annak biztosítására, hogy az észak-írországi fogyasztók is hozzájuthassanak brit szabványok alapján készült árukhoz, abban az esetben, ha a brit és az uniós szabványok eltérnének egymástól.

A törvénymódosítási javaslatban szerepel az a brit igény is, hogy a kétoldalú vitás kérdéseket az Európai Unió bíróságának bevonása helyett független választottbírósági eljárással lehessen rendezni.

A londoni külügyminisztérium hétfő esti ismertetése szerint a módosításokra azért van szükség, mert a tárgyalóküldöttségek november és március között több, mint 300 órát töltöttek hivatalos miniszteri szintű egyeztetésekkel, de az EU által beterjesztett javaslatok még a jelenleginél is rosszabb helyzetet teremtettek volna, a mostaninál is több papírmunkát és ellenőrzést írtak volna elő.

A tárca szerint ugyanakkor az EU-küldöttség leszögezte, hogy jelenlegi tárgyalási mandátumának keretén belül nem fogja engedélyezni az észak-írországi protokoll módosítását.

Az észak-írországi protokoll ügye jelenleg a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között.

A brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az Unió egységes belső piacára - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.