Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Dekriminalizálják a kemény drogokat Kanadában

Brit Kolumbiában kísérleti jelleggel három évre.

Jóváhagyták az úgynevezett kemény drogok kis mennyiségének dekriminalizálását Brit Kolumbia kanadai tartományában egy hároméves kísérleti projektben – jelentették be.

A kísérlettel

a segítségre szorulók letartóztatástól való félelmét akarják enyhíteni, hogy a túladagolás miatti halálozások számát csökkentsék.

A szövetségi hivatal által a tartomány kérésére jóváhagyott rendelkezés nem legalizálja a drogokat, de a Csendes-óceáni területen élő kanadaikat nem fogják sem letartóztatni, sem megvádolni, ha legfeljebb 2,5 gramm illegális kábítószert találnak náluk, melyet személyes használatra szántak.

A 18 évesnél idősebbekre vonatkozó hároméves mentesség január 31-én lép hatályba, az érintett kábítószerek közé tartoznak az opiodiok, a kokain, a metamfetamin és az extasy néven is ismert MDMA.

"A megbélyegzés és a letartóztatástól való félelem miatt sokan titkolják a szerfogyasztást, egyedül használják a drogot, vagy olyan módon, ami növeli az ártalmak kockázatát" – mondta Theresa Tam, Kanada közegészségügyi vezetője.

Bonnie Henry, Brit Kolumbia egészségügyi vezetője szerint "fontos lépest tettek a szégyen és a megbélyegzés megszüntetése felé".

Brit Kolumbia az első tartomány Kanadában, amely felmentést kért a kábítószertörvény alól. 2016 óta több mint 9400-an haltak meg tiltott kábítószerek használata miatt a tartományban, az éves rekordot, 2224 esetet tavaly érték el.

2001-ben Portugália lett az első ország a világon, amely minden drog használatát dekriminalizálta. Akiket tíznapi adagnál kevesebb droggal kapnak el, azokat általában egy orvosból, egy ügyvédből és egy szociális munkásból álló helyi bizottsághoz küldik, ahol tájékoztatják őket a rendelkezésre álló kezelésekről és egészségügyi szolgáltatásokról.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×