A bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, és 2015-ben kezdte meg munkáját, a szerdai a testület első ítélete. A bíróság székhelye éppen azért Hága - és nem Pristina -, mert a nemzetközi közösség attól tartott, Koszovóban könnyebben megfélemlíthetik a tanúkat, akik együttműködnének a testülettel.

Hysni Gucatit és Nasim Haradinajt nem háborús bűnökért ítélték el, hanem azért, mert 2020-ban olyan bírósági dokumentumokat szolgáltattak ki a koszovói sajtónak, amelyek védett tanúk adatait tartalmazták. A tanúk életének veszélybe sodrásával bűncselekményt követtek el - mondta ki a bíróság. Emellett bizonyítást nyert, hogy a két férfi megfélemlítette azokat, akik együttműködtek a bírósággal.

A két egykori koszovói katonát 2020 szeptemberében fogták el, azóta előzetes letartóztatásban voltak, az azóta eltelt időt levonják az ítéletben szereplő négy és fél éves időtartamból. Emellett 100 eurónyi büntetés kifizetésére kötelezték őket.

Hysni Gucati és Nasim Haradinaj is ártatlannak vallotta magát.

• A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett - feltételezett - háborús bűnök vizsgálata.
• Az UCK tettei máig vitatottak.
• Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci későbbi koszovói államfő neve is felmerült.
• Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.
• Az UCK egykori katonái között több máig aktív politikus is található. Hashim Thaci államfőként, Ramush Haradinaj pedig kormányfőként akkor mondott le hivataláról, amikor a különleges bíróság beidézte.