Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Földbe fúródott rakéta a kelet-ukrajnai Dnyipro település közelében lévő Jahidne faluban 2022. április 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Ezt tudják az orosz hiperszonikus rakéták

Hétfőn Odessza városára három ilyen rakétát is kilőttek: nem először használta a Kinzsalokat Oroszország az ukrán háborúban, de ritkán nyúlnak ehhez az eszközhöz.

A Kinzsal rakétákat március közepén vetették be először éles harcban Ukrajnában az oroszok elmondása szerint, ezt később az amerikaiak is megerősítettek. Joe Biden amerikai elnök úgy beszélt a rakétáról mint megállíthatatlan fegyverről, amely használatának konzekvenciái vannak - és amelyet szerinte nem véletlenül vetnek be az oroszok.

Védelmi minisztere szerint ugyanakkor nem hoz hatalmas változást, a brit védelmi minisztérium pedig korábban azt mondta, hogy a Kinzsal rakéta valójában csak az Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta levegőből indítható változata, amelyet Oroszország többször is bevetett az Ukrajna elleni háborújában, írja a CNN cikke.

Az igazán veszélyes eszköz nem ez

Tulajdonképpen minden rakéta hiperszonikus, mivel a hangsebesség legalább ötszörösével haladnak, szinte bármilyen robbanófej eléri ezt a sebességet a célpont felé tartva, ez a technológia nem új.
A katonai nagyhatalmak - Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és Észak-Korea - hiperszonikus siklójármű (HGV) fejlesztésével foglalkoznak: ez egy rendkívüli manőverekre képes hasznos teher, amely elméletileg képes hiperszonikus sebességgel repülni, miközben az irányt és a magasságot úgy módosítja, hogy a radarok észlelése alatt, rakétavadélemet kikerülve repüljön.

A HGV már az a fegyver, amelyet szinte lehetetlen megállítani,

Oroszországnak pedig állítólag van HGV az arzenáljában, az Avangard rendszer, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018-ban "gyakorlatilag sebezhetetlennek" nevezett a nyugati légvédelemmel szemben.

A Kinzsal előnye a levegőből indíthatóság

A Kinzsal nem ilyesmi. Korlátozott manőverezőképességgel rendelkezik, fő előnye, hogy MiG-31-es vadászrepülőgépekről indítható, ami nagyobb hatótávolságot és több irányból történő támadás képességét biztosítja.

"A MiG-31K kiszámíthatatlan irányokból tud támadni, elkerülheti az elfogási kísérleteket. A repülő hordozó jármű emellett túlélőképesebb is lehet, mint a közúti mozgó Iszkander rendszer" - áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának tavalyi jelentésében, mely szerint túlzó azt állítani, hogy sebezhetetlen lenne ez a rendszer.

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei föld-levegő rakétarendszereket küldtek már Ukrajnának, hogy segítsék,

egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint ezek a szovjet korszakból származó SA-8, SA-10, SA-12 és SA-14 mobil légvédelmi rendszerek.

  • Szlovákia küldött modernebb S-300-as rakétavédelmi ütegeket is Ukrajnának,
  • áprilisban pedig az Egyesült Királyság 100 millió font értékben ígért magas minőségű katonai felszerelést, köztük több Starstreak légvédelmi rakétát.
  • Hetekkel később Németország közölte, hogy 50 légvédelmi harckocsit szállít Ukrajnának.
  • Az Egyesült Államok pedig egy 40 milliárd dolláros segélycsomagot készít elő, amely további légvédelmi eszközökkel segíti az országot.

Spórolhatnak vele

Március 18-án a Kinzsal rakétarendszer hiperszonikus aeroballisztikus rakétákkal semmisítette meg az ukrán csapatok rakétákat és lőszereket tartalmazó földalatti raktárát az Ivano-Frankivszkban: ez valószínű tesztelési célzattal történő felhasználás volt,

afféle üzenet a nyugatnak

a háború abban a szakaszában, amikor a szárazföldön nem nagyon jutott siker a támadónak. Valószínűleg azért vetették be a Kinzsalt, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy más területeken kudarcot vallottak.

Március végére az Egyesült Államok úgy értékelte, hogy az oroszok kifogyóban vannak levegőből indítható cirkálórakétákból, egy amerikai védelmi tisztviselő szerint vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország megpróbálja megőrizni ezt a készletet a precíziós irányított lőszerek csökkenő készleteinek részeként.

Címlapról ajánljuk
A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

Július végén várhatóan gyenge lesz majd a széljárás, így sokkal inkább előtérbe kerülhet a taktika a Balaton-kerülő vitorlásversenyen – mondta az InfoRádióban a magyar szövetség elnöke. Gellér László szerint ilyen körülmények között több izgalomra lehet számítani, mert egy nagyon szeles versenyen vélhetően nem nagyon tudnák megnehezíteni a többiek a legutóbbi négy Kékszalagot megnyerő Fifty-Fifty dolgát.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten mégsem terjeszti be a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot (mert azt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják), a kormány terveit azonban megismeri a nyilvánosság. A Tisza-kormány vezetője azt is elmondta, hogy hétfőn jön a közjogi tisztségek sorsát rendező Alaptörvény-módosító javaslat is. Mindeközben folytatódnak a miniszterei egyeztetések, valamint a Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsáról és a polgármesteri illetmények csökkentéséről szóló vita is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×