Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Kínai légvédelmi rakétarendszerrel erősít Szerbia

A szerződést még három éve kötötték.

Kínai légvédelmi rakéták érkeztek Belgrádba a hét végén, a légvédelmi rendszer megvásárlásáról 2019-ben egyezett meg Belgrád és Peking.

A Nova.rs szerbiai hírportál beszámolója szerint szombaton hat, Y-20A típusú kínai katonai teherszállító gép érkezett a belgrádi katonai repülőtérre, ahol kipakolták szállítmányukat, majd a Nikola Tesla nemzetközi repülőtérről - ahol feltöltötték őket üzemanyaggal - visszaindultak Kínába.

A Nova.rs információi szerint a gépek egy 2019-ben kötött szerződés alapján az FK-3 típusú légvédelmi rakétarendszer néhány darabját szállították a szerb fővárosba, és további hasonló szállítmányok is várhatók.

Az FK-3 típusú légvédelmi rendszer érkezéséről január végén beszélt Nebojsa Stefanovic védelmi miniszter, aki akkor büszkén jelentette be, hogy a legújabb technológiával bővül a szerb légvédelem. Ezt követően Aleksandar Vucic szerb elnök februárban egy kampányrendezvény során említette meg, hogy a szerb hadsereg a közeljövőben a világ egy legerősebb fegyverét szerzi be. A kampányoló köztársasági elnök egy másik alkalommal pedig arról beszélt, hogy a választások után a nyilvánosságnak is bemutatják a legújabb fegyvereket, amelyeket a szerb hadsereg szerzett be. A légvédelmi rendszert tartalmazó szállítmány késésének oka feltehetőleg az ukrajnai háború kitörése volt.

A Danas című belgrádi napilap a vasárnapi számában szintén Aleksandar Vucicot idézte, aki szombaton arról beszélt, hogy a szerb hadsereg jelentős visszatartó erő mindazok számára, akik fenyegetnék Szerbia szabadságát és az állampolgárok békéjét.

Hozzátette, hogy

Szerbia drónok és robotok beszerzésébe fog fektetni a jövőben, kedden vagy szerdán pedig bemutatják a szerb hadsereg "legújabb büszkeségeit".

"Nem hiszem, hogy Németország szeretne háborúzni, de a katonai és a biztonsági álláspontok megváltoztak", így nem meglepő, hogy Berlin 100 milliárd eurót szán azoknak a cégeknek a helyrehozására, amelyeket súlyosan érintett az ukrajnai háború, valamint tartalékok felhalmozására és óvóhelyek felkészítésére - magyarázta a szerb elnök. Hozzátette: Szerbia számára a legfontosabb az, hogy saját magát erősítse, megőrizze a békét és a stabilitást, és senkit sem fenyeget, és a NATO-tag szomszédos országokat sem.

Szerbia nem kíván a NATO-hoz csatlakozni háborús múltja miatt, 1999-ben ugyanis a Koszovóban zajló szerb agresszió megállítása céljából az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 78 napon át légicsapásokkal sújtotta Jugoszláviát. Viszont Belgrád a közelmúltban csatlakozott az ENSZ Oroszországot elítélő határozataihoz, noha szankciókat nem akar bevezetni Moszkva ellen.

Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát többször is figyelmeztették, hogy ha valóban az EU tagja kíván lenni, akkor a hadászati felszereléseit is a nyugati standardokkal kell összeegyeztetnie, ennek ellenére Belgrád többször is szerzett már be orosz és kínai haditechnikát.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×