Infostart.hu
eur:
385.53
usd:
331.28
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Elfogórakétát lő ki az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszere a Gázai övezet palesztin fegyvereseinek rakétatámadása ellen az izraeli Asdódnál 2019. november 12-én. Reggelre virradóra egy célzott izraeli légicsapás megölte Bahá Abu al-Attát, az Irán támogatását élvező Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet műveleti parancsnokát gázai otthonában. A szervezet megtorlóakcióba kezdett, Izrael déli részén háborús készültséget rendeltek el.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izrael megakadályozta, hogy Ukrajna megkapja a vaskupolát

Attól tartott Jeruzsálem, hogy közvetlen konfrontációba kerül Oroszországgal.

Izrael megakadályozta a rövid hatótávolságú rakéták ellen kifejlesztett izraeli vaskupola légvédelmi rendszer átadását Ukrajnának - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Ukrajna még a jelenlegi háborús feszültség előtt arra kérte az Egyesült Államokat, hogy megszerezhesse a vaskupola légvédelmi rendszert, de

Jeruzsálem attól tartott, hogy átadása esetén közvetlen konfrontációba kerül Oroszországgal, és ezért megtorpedózta a fegyverüzletet

– fogalmaz a ynet.

A hírportál szerint Izrael mindent elkövet, hogy ne kerüljön egyrészt a Nyugat és Ukrajna, másrészt Oroszország közé. Az ukrajnai vezetés kifejezte Izrael álláspontja miatti csalódottságát.

Tavaly nyár óta Jeruzsálem több lépést tett, hogy megakadályozza Ukrajna felszerelését a vaskupolával, és sikerült levennie a napirendről ezt az amerikai igényt.

Izraelben úgy vélik, hogy a Biden-kormány és a Kongresszus vezetői megértik Izrael óvatosságát, és ezért a lap jeruzsálemi forrásai szerint "érzékenyen" és "felelősségteljesen" jártak el a vaskupolával kapcsolatban.

A vaskupola légvédelmi rendszert Izraelben fejlesztették ki, de közös vállalkozásban az amerikai védelmi minisztériummal, a Pentagonnal.

A két ország közötti megállapodás alapján csakis kölcsönös beleegyezéssel lehet harmadik országnak értékesíteni a rendszert.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet elleni harcokban rendre bevetett, radar észlelésen és elfogó rakéták kilövésén alapuló rendszer rendkívüli sikere világszerte nagy nyilvánosságot kapott, és Ukrajna megpróbálta elérni Washingtonban, hogy az amerikai törvényhozók kezdeményezzék az átadását. Az ukrán kormány tavaly tavasszal hivatalosan is felkérte a Biden-kormányt, hogy adjon Patriot rakétákat és vaskupola rendszert Ukrajnának.

Az amerikai kormány és a Kongresszus mindkét háza, a republikánusok és a demokraták is erőteljesebb fellépést láttak helyesnek Moszkvával szemben, és ezért az Egyesült Államok 2022-es védelmi törvényébe bekerült egy módosítás, mely a Biden-kormányt arra ösztönözte, hogy adjon el Kijevnek légvédelmi, rakétaelhárító és aknavető rendszereket - vagy a vaskupola elfogó rakétáit, amelyeket maga az amerikai hadsereg irányítana.

Izrael emiatt került kényes helyzetbe, melyben vagy el kell utasítania az amerikai elképzelést, hogy vaskupolát küldjenek az ukránoknak, vagy meg kell kockáztatnia a konfrontációt Moszkvával.

Jeruzsálem informális tárgyalásokon világossá tette Washington számára, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok miatt nem tud beleegyezni a vaskupola egységek Kijevbe szállításába, és ezek után a Biden-kormány lemondott átadásukról. Ezt követően az ukránok az elmúlt hónapokban közvetlenül az izraeli kormányhoz fordultak támogatásért.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter február elején mindezek után azt közölte, hogy a vaskupola eleve nem tudna megfelelő védelmet nyújtani országa stratégiai létesítményeinek, a repülőtereknek és a nukleáris létesítményeknek, mert azokat szerinte garázsokban gyártott rakétákhoz és aknavetőhöz tervezték.

Ukrajna a ynet szerint továbbra is érdeklődik a Patriot rakéták iránt.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×