Infostart.hu
eur:
378.78
usd:
321.74
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Elfogórakétát lő ki az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszere a Gázai övezet palesztin fegyvereseinek rakétatámadása ellen az izraeli Asdódnál 2019. november 12-én. Reggelre virradóra egy célzott izraeli légicsapás megölte Bahá Abu al-Attát, az Irán támogatását élvező Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet műveleti parancsnokát gázai otthonában. A szervezet megtorlóakcióba kezdett, Izrael déli részén háborús készültséget rendeltek el.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izrael megakadályozta, hogy Ukrajna megkapja a vaskupolát

Attól tartott Jeruzsálem, hogy közvetlen konfrontációba kerül Oroszországgal.

Izrael megakadályozta a rövid hatótávolságú rakéták ellen kifejlesztett izraeli vaskupola légvédelmi rendszer átadását Ukrajnának - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Ukrajna még a jelenlegi háborús feszültség előtt arra kérte az Egyesült Államokat, hogy megszerezhesse a vaskupola légvédelmi rendszert, de

Jeruzsálem attól tartott, hogy átadása esetén közvetlen konfrontációba kerül Oroszországgal, és ezért megtorpedózta a fegyverüzletet

– fogalmaz a ynet.

A hírportál szerint Izrael mindent elkövet, hogy ne kerüljön egyrészt a Nyugat és Ukrajna, másrészt Oroszország közé. Az ukrajnai vezetés kifejezte Izrael álláspontja miatti csalódottságát.

Tavaly nyár óta Jeruzsálem több lépést tett, hogy megakadályozza Ukrajna felszerelését a vaskupolával, és sikerült levennie a napirendről ezt az amerikai igényt.

Izraelben úgy vélik, hogy a Biden-kormány és a Kongresszus vezetői megértik Izrael óvatosságát, és ezért a lap jeruzsálemi forrásai szerint "érzékenyen" és "felelősségteljesen" jártak el a vaskupolával kapcsolatban.

A vaskupola légvédelmi rendszert Izraelben fejlesztették ki, de közös vállalkozásban az amerikai védelmi minisztériummal, a Pentagonnal.

A két ország közötti megállapodás alapján csakis kölcsönös beleegyezéssel lehet harmadik országnak értékesíteni a rendszert.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet elleni harcokban rendre bevetett, radar észlelésen és elfogó rakéták kilövésén alapuló rendszer rendkívüli sikere világszerte nagy nyilvánosságot kapott, és Ukrajna megpróbálta elérni Washingtonban, hogy az amerikai törvényhozók kezdeményezzék az átadását. Az ukrán kormány tavaly tavasszal hivatalosan is felkérte a Biden-kormányt, hogy adjon Patriot rakétákat és vaskupola rendszert Ukrajnának.

Az amerikai kormány és a Kongresszus mindkét háza, a republikánusok és a demokraták is erőteljesebb fellépést láttak helyesnek Moszkvával szemben, és ezért az Egyesült Államok 2022-es védelmi törvényébe bekerült egy módosítás, mely a Biden-kormányt arra ösztönözte, hogy adjon el Kijevnek légvédelmi, rakétaelhárító és aknavető rendszereket - vagy a vaskupola elfogó rakétáit, amelyeket maga az amerikai hadsereg irányítana.

Izrael emiatt került kényes helyzetbe, melyben vagy el kell utasítania az amerikai elképzelést, hogy vaskupolát küldjenek az ukránoknak, vagy meg kell kockáztatnia a konfrontációt Moszkvával.

Jeruzsálem informális tárgyalásokon világossá tette Washington számára, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok miatt nem tud beleegyezni a vaskupola egységek Kijevbe szállításába, és ezek után a Biden-kormány lemondott átadásukról. Ezt követően az ukránok az elmúlt hónapokban közvetlenül az izraeli kormányhoz fordultak támogatásért.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter február elején mindezek után azt közölte, hogy a vaskupola eleve nem tudna megfelelő védelmet nyújtani országa stratégiai létesítményeinek, a repülőtereknek és a nukleáris létesítményeknek, mert azokat szerinte garázsokban gyártott rakétákhoz és aknavetőhöz tervezték.

Ukrajna a ynet szerint továbbra is érdeklődik a Patriot rakéták iránt.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×