A remény útjának, valamint Európa gyökereihez való visszatérésnek nevezte budapesti és szlovákiai látogatását Ferenc pápa, aki az útja utáni első általános audiencián beszélt a szeptember 12. és 15. között szerzett benyomásairól.

Beszédében Ferenc pápa kijelentette, hogy az Evangélium képviselte reményt látta viszont Budapesten, ahol az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét mutatta be, majd Szlovákiában tett látogatást.

Megjegyezte, hogy a katolikus, továbbá más keresztény egyházak és a zsidó közösség képviselőivel tartott közös találkozók a remény erejét bizonyították.

Ferenc pápa kijelentette: útjával Európa szívében tett imazarándoklatot, amely számára az európai gyökerekhez való visszatérést jelentette. Kifejtette, hogy

látogatása helyszínein "élettel teli gyökerekre talált",

miközben máshol az európai gyökereket "muzeális leletként őrzik, ideologizálva és eszközként használva tekintély vagy hatalom vezérelte érdekből".

Az egyházfő kifejtette, látogatása során gyakran gondolt arra, miként álmodták meg az alapító atyák az Európai Uniót, amelyet - tette hozzá - biztosan nem "az ideológiai gyarmatosítás divatos ügynökségeként" képzeltek el. Hangsúlyozta, hogy az európai kontinensen Isten jelenlétét a mindennapokban a fogyasztás "hígítja fel", és a régi és új ideológiákból álló egyforma gondolkodás köde fedi be. Emlékeztetett azokra, akik a legnehezebb időkben a hit és a keresztény élet gyökereit képviselték, közöttük Mindszenty József bíboros és az eperjesi görög-katolikus püspök Gojdics Péter Pál nevét említve.

Ferenc pápa kiemelte a pozsonyi roma közösséggel tartott találkozót, hangoztatva, hogy a roma testvéreket be kell fogadni.

Hozzátette, hogy miközben Nyugat-Európát a demográfiai tél uralja, a látogatása során érintett országokban "virágzást látott, fiatal párokkal és gyerekekkel".