Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.97
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Diákok ülnek a tanteremben egy újranyitott jeruzsálemi iskolában 2021. február 21-én, a szombati munkaszüneti nap után kezdődő hét első napján. Izraelben megnyíltak a boltok, a bevásárlóközpontok, a piacok, valamint a kulturális- és sportintézmények, valamint újraindultak számos újabb településen az iskolák.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

A WHO és az Unicef is az iskolák újranyitását szorgalmazza

„Kiemelkedő jelentőséget” tulajdonít az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és Gyermekalapja (Unicef) annak, hogy idén ősztől Európa iskoláiban jelenléti oktatással folytatódjon a tanítás, megerősített járványbiztonsági intézkedések mellett.

Az iskolás korúak jelenléten alapuló biztonságos oktatásának a megteremtése „elsőbbséget kell hogy élvezzen a kormányok számára”. Közel két év kihagyás után az iskolák legyenek „az utolsók, amelyeket bezárnak, és az elsők, amelyeket újra nyitnak” – szólított fel Hans Kluge, a WHO európai körzeti igazgatója és az Philippe Cori, az Unicef európai és közép-ázsiai alapjának vezetője Európa országait, szorgalmazva ugyanakkor, hogy mindenütt tegyenek fokozott erőfeszítéseket – mindenekelőtt a tanárok és az iskolai alkalmazott védelmében – a járvány terjedésének a kivédésére.

A koronavírus az elmúlt másfél évben „az oktatás történetében példátlan kárt okozott” – idézte Kluge-ot a jelentésről beszámoló brit The Guardian. „Életbevágó, hogy most ősztől a jelenléten alapuló személyes oktatás és tanulás ezúttal megszakítás nélkül újrainduljon” – tette hozzá.

A brit lap ennek kapcsán emlékeztetett, hogy 53 európai országból 44 országos szinten zárlatot rendelt el az oktatási intézményekben a járvány 2020. áprilisi első hulláma idején. És bár többségük szeptember újból megnyitotta kapuit, a fertőzések újabb hullámai ismételt korlátozásokra kényszerítette a kormányok többségét.

Tömeges hiányzás és gyakori iskolabezárás jellemezte az idei évet is, egyes helyeken még kora nyáron is. Mindez azzal járt, hogy nem néhány hétre, hanem immár éves nagyságrendben egy egész iskolai generáció életében

megszakadt a szocializáció, a csoportos munka megtapasztalása, a technológiai eszközök nélküli kommunikáció gyakorlása

– mutatnak rá a közös nyilatkozat szerzői, akik szerint az érintett korosztály „mentális és szociális képességeinek fejlődése” szempontjából elengedhetetlen visszatérni a közvetlen személyes jelenlétre az iskolákban.

“Nem kockáztathatjuk, hogy a tanulók újabb tanévben is megszakításokkal, közvetlen fizikai érintkezés nélkül folytassák tanulmányaikat” – vélte Philippe Cori is.

A WHO és az Unicef az említett közös nyilatkozatban nyolc pontból álló ajánlást is közzétett a személyes oktatás biztonságossá tétele érdekében. Ebben egyebek között rendszeres tesztelést, az osztálytermek rendszeres szellőztetését, ahol lehet, ott az egyes termekre jutó hallgatói létszám behatárolását, de főként és mindenekelőtt az oltások kiterjesztését szorgalmazzák.

„A járvány ellen a legfőbb védelmi vonalat az oltás jelenti” – szögezi a közös nyilatkozat, sürgetve, hogy

a kormányok oltási programjában mostantól a tanárok és iskolai alkalmazottak élvezzenek elsőbbséget az oltások felvételében.

Hasonlóképpen, valamennyi 12 éven felüli, veszélyeztetett egészségű hallgatót is haladéktalanul be kellene oltani – mutatnak rá a közös jelentés szerzői.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×