eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Diákok ülnek a tanteremben egy újranyitott jeruzsálemi iskolában 2021. február 21-én, a szombati munkaszüneti nap után kezdődő hét első napján. Izraelben megnyíltak a boltok, a bevásárlóközpontok, a piacok, valamint a kulturális- és sportintézmények, valamint újraindultak számos újabb településen az iskolák.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

A WHO és az Unicef is az iskolák újranyitását szorgalmazza

„Kiemelkedő jelentőséget” tulajdonít az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és Gyermekalapja (Unicef) annak, hogy idén ősztől Európa iskoláiban jelenléti oktatással folytatódjon a tanítás, megerősített járványbiztonsági intézkedések mellett.

Az iskolás korúak jelenléten alapuló biztonságos oktatásának a megteremtése „elsőbbséget kell hogy élvezzen a kormányok számára”. Közel két év kihagyás után az iskolák legyenek „az utolsók, amelyeket bezárnak, és az elsők, amelyeket újra nyitnak” – szólított fel Hans Kluge, a WHO európai körzeti igazgatója és az Philippe Cori, az Unicef európai és közép-ázsiai alapjának vezetője Európa országait, szorgalmazva ugyanakkor, hogy mindenütt tegyenek fokozott erőfeszítéseket – mindenekelőtt a tanárok és az iskolai alkalmazott védelmében – a járvány terjedésének a kivédésére.

A koronavírus az elmúlt másfél évben „az oktatás történetében példátlan kárt okozott” – idézte Kluge-ot a jelentésről beszámoló brit The Guardian. „Életbevágó, hogy most ősztől a jelenléten alapuló személyes oktatás és tanulás ezúttal megszakítás nélkül újrainduljon” – tette hozzá.

A brit lap ennek kapcsán emlékeztetett, hogy 53 európai országból 44 országos szinten zárlatot rendelt el az oktatási intézményekben a járvány 2020. áprilisi első hulláma idején. És bár többségük szeptember újból megnyitotta kapuit, a fertőzések újabb hullámai ismételt korlátozásokra kényszerítette a kormányok többségét.

Tömeges hiányzás és gyakori iskolabezárás jellemezte az idei évet is, egyes helyeken még kora nyáron is. Mindez azzal járt, hogy nem néhány hétre, hanem immár éves nagyságrendben egy egész iskolai generáció életében

megszakadt a szocializáció, a csoportos munka megtapasztalása, a technológiai eszközök nélküli kommunikáció gyakorlása

– mutatnak rá a közös nyilatkozat szerzői, akik szerint az érintett korosztály „mentális és szociális képességeinek fejlődése” szempontjából elengedhetetlen visszatérni a közvetlen személyes jelenlétre az iskolákban.

“Nem kockáztathatjuk, hogy a tanulók újabb tanévben is megszakításokkal, közvetlen fizikai érintkezés nélkül folytassák tanulmányaikat” – vélte Philippe Cori is.

A WHO és az Unicef az említett közös nyilatkozatban nyolc pontból álló ajánlást is közzétett a személyes oktatás biztonságossá tétele érdekében. Ebben egyebek között rendszeres tesztelést, az osztálytermek rendszeres szellőztetését, ahol lehet, ott az egyes termekre jutó hallgatói létszám behatárolását, de főként és mindenekelőtt az oltások kiterjesztését szorgalmazzák.

„A járvány ellen a legfőbb védelmi vonalat az oltás jelenti” – szögezi a közös nyilatkozat, sürgetve, hogy

a kormányok oltási programjában mostantól a tanárok és iskolai alkalmazottak élvezzenek elsőbbséget az oltások felvételében.

Hasonlóképpen, valamennyi 12 éven felüli, veszélyeztetett egészségű hallgatót is haladéktalanul be kellene oltani – mutatnak rá a közös jelentés szerzői.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×