Csupán a múlt héten 560 Fehéroroszországból érkezett illegális határátlépőt regisztráltak Litvániában, akiknek száma most már napi 150 körül jár, holott előzőleg az évi ötvenet sem érték el.

Charles Michel – aki Gitanas Nauseda litván elnök vendége volt és személyesen is ellátogatott a határszakaszra – maga is úgy fogalmazott, miként vendéglátója:

a váratlan illegális menekültvonulás valójában „a fehérorosz hatóságok nyomása” az Európai Unióra,

midőn illegális határátlépőket szállítanak az ország litván határára.

A nemzetközi sajtó már a múlt héten megírta, hogy a litván minisztérium szerint június folyamán repülővel hoztak Bagdadból és Isztambulból a fehérorosz fővárosba menekülteket, onnan indították őket tovább a litván határ felé. Példaként említették, hogy június 1. és 19. között kilenc utasszállító gép érkezett Bagdadból Minszkbe, jóllehet, korábban egyáltalán nem létezett menetrendszerinti járat ebben a relációban. Isztambulból 63 járat landolt a fehérorosz fővárosban, duplája a korábbiaknak.

„Bonyolult dolog kommunikálni egy rezsimmel, amelyiknek a legitimitását nem ismerjük el” – jegyezte meg vilniusi sajtóértekezletén Nauseda, aki ezúttal megismételte, hogy

a migránsok litván területre lépése mögött a szomszédos fehérorosz hatóságok részről „nem hanyagság vagy tévedés, hanem szándékosság áll”.

Sajtójelentések emlékeztetnek, hogy május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, az EU-szankciókra válaszul bejelentette, hogy országa „nem akadályozza meg többé” menekültek távozását az ország nyugati, Európai Unióval szomszédos határán. Minszkben egyúttal felmondták a menekültvisszafogadási megállapodás végrehajtását is.

Michel vilniusi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az Európai Unió „hangosan és egy emberként” ítéli el a menekültek felhasználásával gyakorolt nyomásgyakorlást, és egyúttal „legteljesebb szolidaritásáról” biztosította a litván vezetést.

Arról ugyan nem tudott nyilatkozni, hogy jelentheti-e mindez menekültek más tagállamok által történő átvételét is – pillanatnyilag ennek vitatottsága miatt áll a közös európai uniós menekültügy politika véglegesítése –, de azt bejelentette, hogy jövő héten

beszélni fog az iraki kormány miniszterelnökével az iraki menekültek visszafogadásáról.

Michel egyúttal megerősítette, hogy az EU közös határvédelmi ügynöksége, a Frontex segítséget nyújt majd a litván–fehérorosz határ ellenőrzéséhez. Litvánia és Fehéroroszország között 678 kilométeres határ húzódik, amit nem tagolnak természetes határvonalak, és ahol a litván határvédelem a jelenlegi eszközellátottsága mellett egy időben csupán a határ harmadát tudja folyamatos megfigyelés alatt tartani.

Megfigyelők megjegyzik, hogy Litvánia nem csupán földrajzi helyzeténél fogva válhatott ilyen típusú fehérorosz retorzió első számú célpontjává, hanem mert számos fehérorosz polgárjogi menekült, köztük Lukasenka legismertebb ellenlábasa, Szvjatlana Cihanouszkaja is Litvániában talált menedéket.

Szakértők ettől függetlenül már arra figyelmeztetnek, hogy a fehérorosz „menekültbombát” Minszk hamarosan bevetheti a további két balti állam, valamint Lengyelország ellen is.