eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: Magyarország nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését

A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban, miután találkozott Mathias Cormannal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával.

A tárcavezető szerint az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdasági növekedéshez.

"Senkinek nincsen joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába" - mondta Szijjártó, jelezve: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az adókulcsok megállapítása nemzeti hatáskörben maradjon.

Szijjártó Péter szerint bebizonyosodott, hogy Magyarország adta a legsikeresebb gazdasági választ a világjárványra és annak következményeire, ahogy az is, hogy az adócsökkentésre, a beruházások támogatására és a munkahelyek megmentésére fókuszáló gazdaságpolitikai irányvonal a helyes.

A miniszter úgy látja, hogy mára az is bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, és aki nem képes ideológiai vitáktól mentesen gazdaságpolitikai döntéseket hozni, az lemarad az új világgazdasági korszakot elrendező versenyben.

"Világszerte olyan törekvések indultak meg, amelyek megnehezítik a világgazdaság gyors újraindulását, hiszen azok a törekvések, amelyek globális adóminimum bevezetésére vonatkoznak, azok ilyenek" - mondta Szijjártó Péter.

A miniszter szerint a globális minimumadó bevezetésének gondolata ellentétes a piacgazdasági elvekkel, és azokat az országokat próbálja meg helyzetbe hozni, amelyek nem voltak képesek a pénzügyi költségvetési fegyelemnek azt a szintjét létrehozni, amely megengedte volna számukra az alacsony adókulcsok bevezetését.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság és beruházási környezet versenyképességének egyik legfontosabb eleme az, hogy Európa legalacsonyabb munkát és vállalkozásokat terhelő adóit Magyarországon kell fizetni. Ennek pedig fontos előfeltétele volt a pénzügyi és költségvetési fegyelem megtartása, miközben más országok erre nem voltak képesek, ezért nem is tudtak adót csökkenteni - hívta fel a figyelmet Szijjártó.

Magyarország továbbra is "a segély helyett munkát" elvet alkalmazza, és azon lesz, hogy a jövőben is fenntartsa az adócsökkentési politikát. "Nem fogadunk el semmilyen olyan nemzetközi nyomást vagy szabályt, amely adóemeléshez vezetne Magyarországon" - hangsúlyozta.

A miniszter ugyanakkor abban egyetértett, hogy

a nagy technológiai cégek adózási kérdésére megoldást kell találni, és az értékteremtés helyszínén mindenképpen történnie kell adófizetésnek.

"Ne tegyük azt lehetővé, hogy a nagy technológiai cégek jogtalan versenyelőnyt élvezzenek nemzetközi adószabályozás híján!" - fogalmazott a miniszter, aki szerint a kérdés megnyugtató rendezésében az OECD-nek nagy szerepe lesz.

A szervezet megválasztott új főtitkára június 1-jén lép hivatalba, és megválasztása óta elsőként Szijjártó Pétert fogadta.

Az ausztrál Mathias Cormann a külgazdasági és külügyminiszter szerint pragmatikus, észszerű megközelítést alkalmaz, szándékai szerint nem engedi az ideológiai vitákat betörni a gazdaságpolitikai elképzelések közé.

"Számunkra fontos, hogy az OECD továbbra is támogassa a tagországokat a gazdasági fejlődéshez szükséges gazdasági döntések meghozatalában, annak tiszteletben tartásával, hogy a gazdaságpolitikák minden esetben a nemzeti döntési körben vannak" - fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint az új főtitkár garanciát jelent erre, ezért is támogatta őt Magyarország a jelöltségekor.

A külgazdasági és külügyminiszter Párizsban a Bonduelle-lel újabb magyarországi beruházásokról is tárgyalt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×