eur:
402.79
usd:
347.87
bux:
97181.78
2025. június 23. hétfő Zoltán
Ukrán katonát beoltanak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kramatorszkban lévő katonai támaszponton 2021. március 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Az USA megosztja a felhalmozott vakcinakészletét a világgal

Az AstraZeneca vakcina még nem kapott sürgősségi engedélyt, de már beszerezték, ezért több tízmillió adag állhat a raktárakban.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok megosztja az Amerikában gyártott AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat más országokkal a következő hónapokban. A téma azután került elő, hogy India egyre növekvő vakcinahiányban (továbbá gyógyszer- és oxigénhiányban) szenved egy nagyon súlyos fertőzési hullámban, és bár korábban már megtiltották az Indiai Szérum Intézet átlal gyártott AstraZeneca-oltás exportját, az országban nincs elegendő készlet az oltásokhoz és a gyártással sem tudják pótolni a hiányt.

A The New York Times egyik cikke felidézi, hogy az indiai tisztviselők kritizálták az amerikai adminisztrációt, amiért nem exportál több oltóanyagot az ázsiai országba.

A Fehér Ház szóvivője a fenti bejelentéshez hozzátette: a felhalmozott készletek azután hagyhatják el az országot, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatala elvégezte a biztonsági vizsgálatokat. "Várhatóan a közeljövőben további részleteket is megosztunk a tervekről és arról, hogy kik fognak kapni a vakcinákból, de jelenleg a tervezés folyamatában vagyunk" - fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Államok több tízmillió AstraZeneca vakcinát halmozott fel, amelyet azonban nem oltottak el, ugyanis az FDA nem adta meg az ehhez szükséges sürgősségi engedélyt. Az elmúlt időszakban a világ több vezetője - köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök - szorgalmazta Joa Biden elnöknél, hogy ossza meg másokkal a felalmozott készleteket.

Joe Biden hétfőn telefonon tárgyalt az indiai miniszterelnökkel, és - a Fehér Ház hivatalos közleménye szerint - "elkötelezte magát amellett, hogy az Egyesült Államok és India szorosan együttműködik a Covid-19 elleni harcban."

Az elnök ígéretet tett, hogy segítséget nyújtanak az ázsiai országnak például "az oxigénkészletek, az oltóanyagok és terápiák területén."

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×