eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Brüsszeli szakértő az orosz szankciókról: Janus-arcú az unió

Az EU Monitor főszerkesztője szerint Brüsszel leginkább magatartásváltozást akar elérni az Oroszországgal szemben hozott legújabb szankciókkal. Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megállapodásra jutottak arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért.

Az Európai Unió részéről felvállalt attitűd lett, hogy nemcsak a saját területén, hanem a határain túl is érvényesíteni próbálja az emberi jogokat, még ha naivitás is lenne azt gondolni, hogy ennek hatására komoly változások lesznek – véli Gyévai Zoltán.

Vagyis a szankciók lényege, hogy

elsősorban magatartás-változást váltsanak ki a másik oldalon,

jelezve azt, hogy például a Krím 2014-es elcsatolása Oroszországhoz helytelen magatartás volt, aminek valamilyen következménnyel kell járnia. Hiszen ha Európa csak legyintene, igazolást nyerne annak a „kalandor magatartásnak”, az emberi jogok ellenében elkövetett agressziónak a jogszerűsége, amit egyébként az unió elítél.

Mindez nem jelenti azt – fűzte hozzá az EU Monitor főszerkesztője –, hogy az Európai Unió szankciós rezsimje képes is kiváltani azokat a magatartásbeli változtatásokat, amelyekre az intézkedéseik irányulnak.

Gyévai Zoltán egyetértett azzal, kicsit

Janus-arcú a helyzet, hiszen a szankciók mellett nagy uniós tagállamok üzletelnek is Moszkvával,

így például Berlin az Északi Áramlattal. Nem beszélve arról, hogy az unión belül számtalan viszonyulási forma van Oroszországhoz.

Az egyik véglet Lengyelország, a balti államok, vagy épp Csehország, amelyek kifejezetten ellenségesen állnak Moszkvához, tartva tőle. Mindez részint ideológiai és történelmi tapasztalatok szerinti hozzáállás, de realitás is van benne, hiszen ezek az országok érzékelik igazán a „tarkójukon Oroszország hideg leheletét”. Közben akadnak olyan tagállamok, amelyek földrajzi okokból nem érzékelik a fenyegetést, továbbá a pragmatikusok, mint Németország, Olaszország, Franciaország, de akár Magyarország, amelyek számára az értékek és érdekek kombinálhatók.

A szakérő szerint praktikus megoldás a tagállamok számára, hogy például az EU–orosz kapcsolatokban olyan játéktér van kialakulóban, amiben

egyszerre a jó rendőr és a rossz rendőr szerepben tetszeleghetnek.

Tehát ami kellemetlenség, azt vállalja be az Európai Unió Oroszországgal szemben, közben pedig Németország például építheti tovább az Északi Áramlat 2 gázvezetéket. Természetesen gondosan ügyelve arra, hogy olyan helyeken szankcionáljanak, ami szimbolikusan jelent valamit, de az üzleteket nem érinti közvetlen – tette hozzá Gyévai Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

2024
A kegyelmi ügytől a nemzeti konzultációig – Magyarország egy éve

A 2024-es év fordulatot hozott a magyar belpolitikában. Megjelent egy új szereplő, majd egy párt, maga mögé állította az ellenzéki szavazókat, és két nagy szemben álló politikai tábor alakult ki az országban. Az InfoRádió összeszedte 2024 legfontosabb belpolitikai eseményeit.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×