Infostart.hu
eur:
399.29
usd:
341.72
bux:
100003.52
2025. július 11. péntek Lili, Nóra
Brüsszel, 2018. március 1.Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben 2018. március 1-jén. A képviselők állásfoglalást szavaztak meg, amely üdvözli a lengyelországi jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt az Európai Bizottság által az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerint megindított eljárást. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: OLIVIER HOSLET

A portugál EU-elnökség folytatná a 7. cikk szerinti eljárást Magyarország ellen

Az Európai Unió féléves portugál elnöksége arra készül, hogy meghallgatást tart az Európai Tanácsban folyó jogállamisági eljárás keretében Magyarország és Lengyelország jogállamisági helyzetéről.

A meghallgatásra – ami egy formális fokozat az EU alapszerződésének 7. cikke szerinti jogállamisági eljárásrendben – Lisszabon szándéka szerint májusban kerülne sor, de csak akkor, ha az európai járványhelyzet lehetővé teszi a miniszterek személyes részvételét – közölte brüsszeli EU-tudósítókkal találkozva Mariana Vieira da Silva, a féléves elnökség munkájáért felelős portugál államminiszter a brüsszeli EU Monitor beszámolója szerint.

Magyarország ellen az Európai Parlament 2018 őszén kezdeményezte 7. cikk szerinti EU-tanácsi jogállamisági eljárás megindítását, míg Lengyelország esetében európai bizottsági kezdeményezésre már 2017-ben megkezdődött a folyamat. Lengyelország kapcsán a bizottsági döntést kiváltó alapvető kifogás a lengyel igazságügyi reform és ennek kapcsán az igazságszolgáltatás függetlenségének a Brüsszel szerint kétségessé válása volt. Az EP Magyarország elleni kezdeményezésének formális alapja a képviselő-testület több mit kétharmada által megszavazott Sargentini-jelentés volt, amely számos területre kiterjedően vélelmezte a jogállamisági feltételek rendszerszintű és tartós megsértését.

Az alapszerződés szerint a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indíthatja el az eljárást, ami a továbbiakban a tagországok miniszteri tanácsa – végső döntések meghozatalakor az állam- és kormányfők – ülésein zajlik.

Főként parlamenti részről az elmúlt években visszatérően nehezményezték, hogy az egymást követő féléves elnökségek általában csak vonakodva foglalkoztak a két 7. cikk szerinti eljárással. Magyarország esetében például csak 2019 második félévében, a finn soros elnökség alatt lépett a folyamat a formális meghallgatás szakaszába (addig a megelőző román EU-elnökség például beérte napirendi ponton kívüli „tájékozódást” célzó konzultációval a magyar tárca vezetője és az EU-tanács tagjai között). A lengyelek esetében a meghallgatási szakasz már korábban elkezdődött.

Nem történt érdemi előrelépés a 2020-as horvát, majd német féléves elnökség alatt sem, annak ellenére, hogy tudni lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a második féléves elnökségért felelős német kancellárt, hogy léptessék át a folyamatot annak tagállamok közötti eldöntésébe, vajon valóban fennáll-e Magyarországon a jogállamiság alapszerződés szerinti megsértése.

Az eljárásrend szerint egy ilyen döntéshez a tagországok négyötödének az egyetértése szükséges,

ami magyar és lengyel remények szerint nagy valószínűséggel nem jönne össze, főként, hogy tudhatóan a két ország kölcsönösen a másik védelmében készül majd szavazni. Ha viszont az EU-tanács nem állapít meg jogállamisági kockázatot az érintett országban, akkor maga az eljárás de facto és de jure megszűnik.

A német féléves elnökség végül kikerülte a téma napirendre tűzését, amit egyebek között a koronavírus-járvánnyal magyarázott. Ennek nyomán ugyanis az ülések nagy részét videokonferencián tartották meg, márpedig a 7. cikk szerinti eljárás esetében, a téma különösen érzékeny jellegére való tekintettel,

szokásjoggá vált, hogy mindenkor ragaszkodnak a személyes jelenléthez.

Megfigyelők ugyanakkor valószínűsítik, hogy a németek azért is tértek ki a dosszié elől, mert éppen azokban a hónapokban zajlott az új, EU-szintű jogállamisági jogszabálytervezet vitája – ami néhány hétre magyar és lengyel részről a hétéves EU-költségvetés és a leendő helyreállítási alap blokkolását is kiváltotta –, és Berlinben nem akarták, hogy mindez összekapcsolódjon a 7. cikk eljárásával.

Azzal, hogy a portugálok most készséget jeleztek ennek elővételére, elvben ismét esélyt adhat arra, hogy májusban kenyértörésre vigyék az eljárás folytatásának a kérdését.

Az EU Monitor szerint nyilatkozott az ügyben Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter is, aki jelezte, hogy a portugál félév során jogállamiság tekintetében Lisszabon három területre összpontosít majd. Az egyik maga a 7. cikk szerinti eljárásban az újabb meghallgatás lesz. A másik az Európai Bizottság tavalyi jogállamisági jelentése alapján újabb öt tagállam – Franciaország, Görögország, Írország, Németország és Spanyolország – jogállamisági helyzetének a megvitatása. A harmadik a tavaly év végén megszavazott új – közösségi pénzek felhasználását jogállamisági feltételekhez is kötő – új jogszabály alkalmazása.

Az utóbbi kapcsán ugyanakkor Silva azt is értésre adta, hogy konkrét ügyekben ennek kapcsán a

portugál elnökség mindaddig nem kíván majd lépéseket tenni, amíg meg nem születik a luxembourgi Európai Bíróság állásfoglalása

az új jogszabály alapszerződéssel összeegyeztethetőségéről.

Címlapról ajánljuk
Nem tudjuk másra kenni a felelősséget! – Ürge-Vorsatz Diána a szélsőséges időjárás okairól

Nem tudjuk másra kenni a felelősséget! – Ürge-Vorsatz Diána a szélsőséges időjárás okairól

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek a hétfőihez hasonló heves viharok – figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána. A CEU professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke azt is hangsúlyozza: a folyamatot visszafordítani nem tudjuk, de a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával meg tudjuk állítani a jelenlegi szinten.

Orbán Viktor péntek reggel: ha az EU felvenné Ukrajnát, háborúban állna Oroszországgal

A Kossuth rádióban kezdte a napot a miniszterelnök. Szólt az Ukrajnában sorozása után elhunyt magyar-ukrán kettős állampolgár tragédiájáról, aminek gyökerei a háborúhoz vezet vissza. A háborút felőrlő vérszivattyúnak nevezte, amelyben az oroszok nyerésre állnak, Ukrajna és Európa pedig elvesztette, még ha nem is vallja be. Elmondta, melyik Németországhoz szeretné, ha Magyarország hasonlítana, és szó esett az Otthon Start programról is, amelynek továbbfejlesztését is belengette az állami alkalmazottak számára.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.11. péntek, 18:00
Petőházi Tamás
a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×