Ha minden igaz, akkor a hétvégi Ursula von der Leyen–Boris Johnson találkozó némileg kilendítette a holtpontról a brexittárgyalásokat – fogalmazott az InfoRádiónak Magyarics Tamás.

A legutóbbi hírek szerint ugyanis szó van arról, hogy az Európai Unió engedményt tenne például a versenyjog tekintetében, nem alkalmaznának tételesen valamifajta mechanizmust, mindössze akkor tennének ellenlépéseket, ha a britek nem tartják be a jelenlegi sztenderdeket, amelyeket az EU állapított meg. Ráadásul nem automatikusan, hanem tárgyalások előznék meg ezeket.

A halászati jogok kérdésében viszont szinte semmilyen előrelépés nincsen

– tette hozzá a külpolitikai szakértő. Az EU ugyanis azt követeli, hogy az Egyesült Királyság továbbra is tegye lehetővé a hozzáférést a brit felségterületekhez, ellenkező esetben a brit halászati termékek nem juthatnak majd az unió piacára.

Mindemellett Michel Barnier uniós főtárgyaló azt is meglebegtette, ha január 1-jéig nem zárulnak le a tárgyalások, akkor egy rövid, átmeneti, úgynevezett „no deal”, tehát megállapodás nélküli időszakot követően még mindig lehetőség lenne a szétválásos megállapodásra, annak ellenére, hogy hivatalosan január 1-jétől mindenképp szétválik az EU és az Egyesült Királyság.

A kint élő magyarok és a diákok

A szakember a Nagy-Britanniában élő, illetve dolgozó magyarokra kitérve úgy fogalmazott: akik már megszerzett jogokkal rendelkeznek, maradhatnak, és június 30-ig letelepedési státuszért folyamodhatnak. Az érintettek száma jelen pillanatban 100-120 ezerre tehető, legalábbis Paul Fox budapesti brit nagykövet tájékoztatása szerint.

A január 1-je után Nagy-Britanniába érkezők viszont már az új bevándorlási szabályok alá esnének,

ami egy ausztrál jellegű pontrendszert takar, ennek során az elbíráskor – egyebek mellett – néznék az illető nyelvtudását vagy épp a szakképzettségét.

Külön kérdés továbbá a diákok elbírálása, ami jelen állás szerint minden zökkenő nélkül folytatódna a korában már megszokott rendben. Vagyis a britek hozzájutnának az Erasmus-programhoz, és ennek megfelelően az EU-s tagállamokból érkező fiatalok hasonló „kiváltságos vagy preferenciális” módon tanulhatnának az Egyesült Királyságban.

Soros György akarata

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy az Egyesült Államokban mekkora Soros György befolyása a demokrata oldalon, valamint a leendő elnökre.

A magyar származású üzletember a párton belül inkább a bal-, balközép szárnnyal áll jó viszonyban, ugyanakkor az egyik legjelentősebb szponzornak számít, hiszen több tízmillió dollárral támogatta a Demokrata Párt kampányát. Joe Bidennel pedig hosszú évek óta áll ismeretségben, tehát

vélhetően bizonyos nézetekben osztják is egymás véleményét

– fogalmazott Magyarics Tamás.

Nem véletlen, mintegy jelzésértékű, hogy két jelentős kabinetposztra „saját emberét” sikerült kineveztetnie, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványok volt igazgatóját, illetve a külügyi posztra is olyan személy kerülhet – Antony Blinken –, aki közel áll a Soros György által képviselt nézetekhez. Köztudott, hogy édesapja, Donald a 90-es években budapesti nagykövet volt, és a Közép-európai Egyetemen (CEU) pedig van egy Blinken-alapítvány, a levéltárnak adhatott jelentős összeget.

Tehát nyilvánvaló, hogy valamiféle közös gondolkodás létezik a két ember között – tette hozzá a külpolitikai szakértő. Többek között az valószínűsíthető, hogy a megválasztott elnök által kilátásba helyezett úgynevezett demokráciacsúcson, 2021-ben szó kerül majd azokról az országokról is, amelyek nem teljesítik az Egyesült Államoknak a Demokrata Párt liberálisai által meghatározott kritériumait, „sarokba állítva” őket, vagy nyomást gyakorolva rájuk.

Mindez azt vetíti előre, hogy a demokráciaexport, illetve az amerikai típusú demokráciának a különböző országokban történő elfogadtatása szerepelni fog a külpolitikai programban.

Hogy Soros Györgynek erre mennyi befolyása lesz, nehéz kiszámítani, tekintve, hogy személye az Egyesült Államokban is nagyon megosztó

– jegyezte meg Magyarics Tamás. Így várhatóan az elképzeléseit nem fogja teljes mértékben támogatni az Egyesült Államok kormánya, hiszen jelentős ellenerők is vannak.

Ha Joe Biden valóban szeretne ideológiai, kulturális és egyéb alapon egyfajta egységet teremteni az Egyesült Államokban, akkor talán kétszer is meg fogja gondolni, hogy túlzottan megosztó politikába belekezdjen. Ezek azonban mind csak feltételezések, és nagyon nehéz kiszámítani, hogy a washingtoni boszorkánykonyhában mi fő – fogalmazott Magyarics Tamás.