Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Szavazó a bolíviai elnök- és parlamenti választásokon Parotaniban 2020. október 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Jorge Abrego

Exit poll: Morales embere nyerhette a bolíviai választásokat

A bolíviai elnökválasztáson a baloldal jelöltje, Luis Arce első fordulós győzelmet aratott a nem hivatalos exit poll-adatok szerint – derült ki egy hétfői médiajelentésből.

Az Unitel tévéadó a Ciesmori közvélemény-kutató adatait közölte, amelyek szerint Arce az érvényes szavazatok 52,4 százalékát szerezte meg, amivel több mint 20 százalékos előnyt szerzett legjelentősebb ellenfelével, a centrista Carlos Mesával szemben, aki a voksok 31,5 százalékát tudhatja magáénak.

A szavazatok hivatalos összesítése egyelőre még a voksok 5 százalékánál tart. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló exit poll-felmérés adatait is csak órákkal a szavazóhelyiségek bezárta után jelentették meg, szándékosan késleltetve.

A vonatkozó törvény szerint az elnökválasztás valamely jelöltjének a szavazatok legalább 40 százalékára és 10 százalékos előnyre kell szert tennie ahhoz, hogy már az első fordulóban győztesnek nyilvánítsák.

Evo Morales megbuktatott és külföldre kényszerített volt szocialista elnök, akinek Luis Arce a jelöltje, száműzetésének helyszínén, az argentin fővárosban, Buenos Airesben azt mondta, hogy

minden adat a szocialisták győzelmére utal.

Az 57 éves Acre, aki Morales idején gazdasági miniszter volt, a bolíviai fővárosban, La Pazban magabiztosan nyilatkozott várható győzelméről, bár nem beszélt kifejezetten arról, hogy ez már megtörtént volna. „Dolgozni fogunk, gyűlölet nélkül folytatjuk a változtatásokat (politikánkban), tanultunk korábbi hibáikból” – jelentette ki.

A koronavírus-járvány közepette megtartott vasárnapi elnökválasztást

a demokrácia egyfajta próbájának tekintik a dél-amerikai országban

azután, hogy a tavalyi elnökválasztás eredményét választási csalásokra hivatkozva megsemmisítették. A történtek miatt véres zavargások törtek ki, aminek következtében Moralesnek 14 év után távoznia kellett a hatalomból.

Az ország irányítását Jeanine Anez ideiglenes államfő vette át, aki már hétfőn gratulált az elnökválasztás győztesének.

A Reuters hírügynökség jelentésében azt írta, hogy amennyiben a hivatalos eredmények igazolják az exit poll-adatokat, az kétségtelenül visszafogja a konzervatívok törekvéseit, egyben megerősíti Morales, a szocialista őslakos politikus imázsát, amely még mindig árnyékot vet országára, annak ellenére, hogy tavaly óta Argentínában él száműzetésben.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×