eur:
410.99
usd:
392.15
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

Románia államfője megnevezte a koronavírus-járvány felelőseit

Az illetőket a parlamenti ellenzék padsoraiban kell keresni Klaus Iohannis szerint.

Klaus Iohannis jobboldali román államfő az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé a rendkívül súlyos romániai járványhelyzetért, mivel a parlamentben szövetségesei révén többségben lévő PSD szerinte "példátlan cinizmussal" hátráltatta a karanténtörvény elfogadását.

Iohannis szerdai sajtóértekezletén rámutatott: a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormányát a korábbi karanténintézkedések jogalapját eltörlő alkotmánybírósági döntés fosztotta meg a járvány féken tartásának egyik legfontosabb eszközétől, a fertőzöttek elkülönítésének és a velük érintkezők karanténba helyezésének lehetőségétől.

Ebben a helyzetben a kormány által sürgősségi eljárással beterjesztett

új karanténtörvény elfogadását Iohannis szerint a PSD hetekig hátráltatta, "egyes politikusok" pedig a helyzet súlyosságát bagatellizálva engedetlenségre bujtották a lakosságot.

Az elnök szerint a PSD a Ludovic Orban vezette kormány ellen augusztus közepén beterjesztendő újabb bizalmatlansági indítvány kilátásba helyezésével is csak politikai hasznot próbál húzni az egészségügyi válságból, mert egyébként szerinte a kisebbségi kormány tisztességesen helyt állt, nincs miért leváltani.

Az elnök újabb felhívással fordult a lakossághoz, rámutatva, hogy a járvány csak a védőmaszk viselésével és a fegyelmezett távolságtartással fékezhető meg.

A szeptember 27-ére kiírt helyhatósági választások újbóli elhalasztásának szükségességét firtató újságírói kérdésre válaszolva Iohannis úgy értékelte: szükség van az önkormányzati vezetők legitimitásának "helyreállítására", és lehet, hogy

egy későbbi időpont, amikor a koronavírus-járványra az influenza is rátevődik, még rosszabb lenne.

Szerinte magát a voksolást meg lehet szervezni biztonságos körülmények között, de a kampány minden bizonnyal nagyban eltér majd a megszokottól.

Ami az iskolakezdést illeti, Iohannis rámutatott: most már biztos, hogy a 2020-2021-es tanév nem a normális körülmények között indul, nem térhet vissza minden tanuló az iskolapadba, de a kizárólag távoktatásra alapozó megoldást sem lehet járható út.

A kialakítandó vegyes rendszerről egy-két héten belül közölnek majd részleteket - ígérte Iohannis.

Külpolitikai vonatkozású kérdésekre válaszolva a román elnök üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok azon szándékát, hogy a Németországból kivont katonák egy részét Lengyelországba, illetve a Fekete-tenger térségébe küldi, és ezzel a NATO keleti szárnyát erősíti, amit Románia régóta szorgalmaz. Ugyanakkor kitérő választ adott arra, hogy Románia csatlakozik-e egy Kína elleni koalícióhoz, amelynek létrehozását Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szorgalmazza.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×