Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.87
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én.
Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

Románia államfője megnevezte a koronavírus-járvány felelőseit

Az illetőket a parlamenti ellenzék padsoraiban kell keresni Klaus Iohannis szerint.

Klaus Iohannis jobboldali román államfő az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Pártot (PSD) tette felelőssé a rendkívül súlyos romániai járványhelyzetért, mivel a parlamentben szövetségesei révén többségben lévő PSD szerinte "példátlan cinizmussal" hátráltatta a karanténtörvény elfogadását.

Iohannis szerdai sajtóértekezletén rámutatott: a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormányát a korábbi karanténintézkedések jogalapját eltörlő alkotmánybírósági döntés fosztotta meg a járvány féken tartásának egyik legfontosabb eszközétől, a fertőzöttek elkülönítésének és a velük érintkezők karanténba helyezésének lehetőségétől.

Ebben a helyzetben a kormány által sürgősségi eljárással beterjesztett

új karanténtörvény elfogadását Iohannis szerint a PSD hetekig hátráltatta, "egyes politikusok" pedig a helyzet súlyosságát bagatellizálva engedetlenségre bujtották a lakosságot.

Az elnök szerint a PSD a Ludovic Orban vezette kormány ellen augusztus közepén beterjesztendő újabb bizalmatlansági indítvány kilátásba helyezésével is csak politikai hasznot próbál húzni az egészségügyi válságból, mert egyébként szerinte a kisebbségi kormány tisztességesen helyt állt, nincs miért leváltani.

Az elnök újabb felhívással fordult a lakossághoz, rámutatva, hogy a járvány csak a védőmaszk viselésével és a fegyelmezett távolságtartással fékezhető meg.

A szeptember 27-ére kiírt helyhatósági választások újbóli elhalasztásának szükségességét firtató újságírói kérdésre válaszolva Iohannis úgy értékelte: szükség van az önkormányzati vezetők legitimitásának "helyreállítására", és lehet, hogy

egy későbbi időpont, amikor a koronavírus-járványra az influenza is rátevődik, még rosszabb lenne.

Szerinte magát a voksolást meg lehet szervezni biztonságos körülmények között, de a kampány minden bizonnyal nagyban eltér majd a megszokottól.

Ami az iskolakezdést illeti, Iohannis rámutatott: most már biztos, hogy a 2020-2021-es tanév nem a normális körülmények között indul, nem térhet vissza minden tanuló az iskolapadba, de a kizárólag távoktatásra alapozó megoldást sem lehet járható út.

A kialakítandó vegyes rendszerről egy-két héten belül közölnek majd részleteket - ígérte Iohannis.

Külpolitikai vonatkozású kérdésekre válaszolva a román elnök üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok azon szándékát, hogy a Németországból kivont katonák egy részét Lengyelországba, illetve a Fekete-tenger térségébe küldi, és ezzel a NATO keleti szárnyát erősíti, amit Románia régóta szorgalmaz. Ugyanakkor kitérő választ adott arra, hogy Románia csatlakozik-e egy Kína elleni koalícióhoz, amelynek létrehozását Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szorgalmazza.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×