Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Szavazó kutyájával az európai parlamenti választáson a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban kialakított 11-es szavazókörben 2019. május 26-án.
Nyitókép: Szavazó kutyájával az európai parlamenti választáson a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban kialakított 11-es szavazókörben. MTI/Szigetváry Zsolt

Vége a szerbiai választásoknak, kezdődik a számlálás

Éjszaka megszületik az előzetes végeredmény, nagy meglepetésre nem lehet számítani.

Befejeződtek az önkormányzati, vajdasági tartományi parlamenti és országos parlamenti választások Szerbiában, vasárnap este nyolc órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig a választási bizottság adatai szerint 40,82 százalékos volt.

Négy évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban 47,68 százalékos részvételről adott hírt a választási bizottság. A várakozások szerint most 50 százalékos lesz a végleges részvételi arány, míg négy évvel ezelőtt a szavazópolgárok 56 százaléka járult az urnák elé.

A választási bizottság szerint nagyon nyugodt volt a voksolás, nagyobb szabálytalanságot csak néhány helyen észleltek, és a várakozások szerint ott meg is kell majd ismételni a voksolást.

Az első hivatalos adatokra 23 óra körül lehet számítani. A végleges eredményeket csütörtökig kell nyilvánosságra hozni, ám a megismételt választások miatt ez nyilván két héttel eltolódik.

A közvélemény-kutatások eredményei alapján

biztosra vehető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) győzelme,

sőt az is, hogy a második helyet a jelenlegi kisebbik koalíciós partner, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szerzi meg.

A háromszázalékos parlamenti küszöböt a feltételezések szerint hat szerbiai párt lépi át. A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem a háromszázalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékot. Egy néhány hónapja elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) öt mandátum megszerzését tűzte ki célul.

A pártelnökök voksuk leadásakor egybehangzóan azt mondták: jó eredményre számítanak.

Háromszintű választást a legutóbb négy éve tartottak a nyugat-balkáni országban.

A valamivel több mint 6,5 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 21 lista közül választhatott országos szinten, a vajdasági tartományi parlamentbe jutásért pedig 9 lista indult, emellett Szerbia szinte minden önkormányzatában választást tartottak, kivéve a fővárosban, Belgrádban, ahol a legutóbb két éve járultak az urnák elé a lakosok.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×