eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kína ellen tüntető indiai aktivistákat vesznek őrizetbe rendőrök Újdelhiben 2020. június 17-én. Sajtójelentések szerint húsz indiai aktivista halt meg a két ország határőrei között korábban kirobbant összetűzésben az indiai-kínai határ mentén fekvő Ladak régióban.
Nyitókép: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Nem szűnik a feszültség India és Kína között

Több száz katonát küldött Újdelhi az indiai-kínai határhoz a Himalájában szerdán, miután a két ország határőrsége között kialakult összetűzésben az előző nap legalább húsz indiai katona életét vesztette.

Az indiai katonák nem hiába haltak meg - jelentette ki Narendra Modi indiai miniszterelnök, leszögezve, hogy

Újdelhi békét akar, mindazonáltal képes "arányos választ adni" provokáció esetén.

Az AFP francia hírügynökség indiai biztonsági forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy kedd éjjel több katonai repülőgép landolt az északnyugat-indiai Ladak repülőterén, ezenkívül több száz félkatonai alakulatot csoportosítottak át a Galván folyó völgyébe.

A holttestek boncolása jelenleg is tart, az AFP értesülései szerint a halál oka vélhetően fulladás, és a rajtuk lévő sebekből úgy tűnik, magasról zuhantak a folyóba.

Peking, 2020. június 17.
Kínai katonák őrzik India pekingi nagykövetségének épületét 2020. június 16-án. Az indiai kormány még nem adott ki nyilatkozatot az indiai-kínai határnál dolgozó határőrök között korábban kirobbant összetűzésről. Kína azt állította, hogy az indiai határőrök kétszer is illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat.
MTI/AP
Kínai katonák őrzik India pekingi nagykövetségének épületét MTI/AP

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a Global Times kínai lap által idézett szerdai nyilatkozata szerint Peking és Újdelhi folyamatosan egyeztet a határmenti incidens fejleményeiről. A szóvivő úgy fogalmazott:

az incidens "teljesen nyilvánvalóan" kínai területen történt.

A szóvivő elutasította Kína felelősségét az ügyben, és nem említett esetleges kínai áldozatokat. Leszögezte mindazonáltal, hogy a helyzet stabil, a felek közösen rendezik az ügyet, és Peking semmiképpen sem akar további incidenseket.

Elemzők rámutatnak arra, hogy míg az ügy az indiai sajtóban vezető hír, a kínai médiában nem kapott hangsúlyt.

A washingtoni Wilson Center ázsiai intézetének vezetője, Abraham Denmark az esetről úgy vélekedett, hogy bár "messze a harmadik világháború", nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy két atomhatalom konfliktusáról van szó, mégpedig olyan helyzetben, amikor jelentősen csökkent az Egyesült Államok befolyása a térségben.

Peking és Újdelhi közt legutóbb májusban alakult ki feszültség, miután kínai katonák vonultak be olyan területekre, amelyeket India magáénak tart.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A kínai ellenőrzés alatt álló, Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer katonát mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai katonák pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást és össze-összeszólalkoztak.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem egy magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, és ezért Indiához kell tartoznia.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×