eur:
411.23
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Sanskriti Bachao Manch aktivistái Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló plakátokat tartanak a kezükben egy Kína elleni tüntetésen az indiai Bhopálban 2020. június 16-án. Indiai katonai források szerint három indiai katonát, köztük egy tisztet öltek meg az indiai-kínai határnál a Himalájában a határőrök között kirobbant összetűzésben előző este.
Nyitókép: MTI/EPA/Szandzsív Gupta

Puszta kézzel estek egymásnak az indiai és kínai katonák

Az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki azt követően, hogy legkevesebb húsz indiai katona halt meg egy indiai-kínai határmenti harcban. A két atomhatalom, Kína és India is a másikat vádolja a brutális incidens miatt.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki és a legnagyobb önmérsékletre intette Új-Delhit és Pekinget egy vitatott hovatartozású, kopár hegyi területen történt sokkoló összetűzés miatt.

Kedd reggel India arról beszélt, hogy egy ezredese és két katonája életét vesztette, később már azt mondta, hogy 20 embere halt meg a kínai hadsereggel vívott közelharcban.

Az indiai hadsereg és média szerint a hat órán át folyó csatában nem használtak lőfegyvert, kövekkel és botokkal – köztük szöges botokkal - támadtak egymásra, és a katonákat úgy összeverték, hogy a fagyos időjárásban belehaltak sérüléseikbe.

A kínai oldal nem számolt be veszteségekről. A Hindustan Times című indiai lap ugyanakkor azt írta, hogy a hadsereg lehallgatta a kínaiak kommunikációját, és azt állítja, hogy 43 főre rúgnak a veszteségeik, bár nem világos, hogy ebből hány a halott és hány a sebesült.

Az incidens a himalájai határrégió vitatott hovatartozású Galván-völgyében történt, ahol

a földrajzi sajátosságok miatt nincs pontosan jelölve, hol is fut a határ.

A kínaiak és az indiaiak azzal vádolták egymást, hogy a másik oldal katonái lépték át a „tényleges ellenőrzés vonalaként” emlegetett de facto határt.

Az indiai verzió szerint a kínaiak „egyoldalúan felborították a status quót a két oldal közötti korábbi feszültség után megállapodott csapatszétválasztás során. Önkényesen megfigyelőpontot állítottak fel indiai területen, amit mostanra lebontottak.

A kínaiak ennél kidolgozottabb változattal álltak elő. Ők azt mondták, hogy az indaiak léptek be hétfőn kétszer is kínai területre, „provokálták és megtámadták” a kínai katonákat.

1975 októbere óta ez az első halálos áldozattal járó határvillongás a két atomhatalom között.

Incidensek többször is voltak az elmúlt évtizedekben és májusban egyszer már összeverekedtek a két ország határőrei. A felek június elején megállapodtak, hogy visszavonják a határtól a csapataikat, és ennek az alkunak a megszegésével vádolja Új-Delhi Pekinget, mert szerinte többezer katonát küldött a térségbe.

A kínaiakat viszont az dühíti, hogy India új utakat épített a vitatott térségben, ami lehetőséget ad neki a gyors csapatmozgatásra.

Tudósítók nagyon feszültnek írják le a helyzetet. Arról is beszéltek, hogy a felek katonai képviselői kedden órákon át tárgyaltak a helyzet rendezéséről.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×