Infostart.hu
eur:
386.7
usd:
328.65
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Angela Merkel német kancellár a kabinet heti munkaülésén a berlini kancellári hivatalban 2020. május 27-én
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Tobias Schwarz

Nagy csomagot fogadott el a német kormány

Gazdasági érdekképviseletek fenntartásokkal fogadták a tervet.

Elfogadta a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására összeállított 130 milliárd eurós (45 ezer milliárd forint) gazdaságösztönző programjának első elemeiről szóló törvényjavaslatokat a német kormány, a rendkívüli ülésen adócsökkentésekről, a családok, valamint a kis- és a közepes méretű vállalkozások újabb támogatásáról döntött.

A legfontosabb elem

az általános forgalmi adó 19 százalékról 16 százalékra - a kedvezményes kulcs 7 százalékról 5 százalékra - csökkentése júliustól az év végéig.

A kormány a számításai szerint ezzel az intézkedéssel 20 milliárd eurót pumpál a gazdaságba.

Több ágazati szervezet ugyanakkor azt javasolta, hogy a sok bürokrácia miatt inkább később csökkentsék az áfát, és hosszabb ideig legyenek érvényben a csökkentett kulcsok. A kiskereskedelmi ágazat érdekképviseletei kifogásolták, hogy a termékek átárazása túlságosan költséges munka ahhoz képest, hogy csak hat hónapra szól a kedvezmény. A pénzügyminisztérium szerint nem kell feltétlenül minden termékre új árcímkét helyezni, bürokráciamentes, költségkímélő, és teljesen szabályos megoldás, ha csak a kasszába ütik be az alacsonyabb áfával csökkentett fogyasztói árat.

Olaf Scholz pénzügyminiszter a rendkívüli kormányülés után Peter Altmaier gazdasági miniszterrel közösen tartott tájékoztatóján is hangsúlyozta, hogy nem változik az eredeti menetrend, az áfacsökkentés július elejétől érvényes, és az intézkedés az év végével a hatályát veszti.

A gazdaságnak éppen a következő hónapokban kell lendületet adni, ezt szolgálja a fogyasztást serkentő áfacsökkentés - mondta a pénzügyminiszter. A gazdasági miniszter hozzátette, hogy az április-júniusi időszakban lehet a mélypont, és az év második felében elkezdődhet a kiemelkedés a második világháború utáni korszak legmélyebb gazdasági válságából.

A kilábalást szolgálja a gyermeket nevelő családok gyermekenkénti 300 eurós juttatása - az úgynevezett gyermekbónusz - is. A támogatást szeptemberben és októberben folyósítják, a családi pótlék rendkívüli és ideiglenes emeléseként. A gyermeket egyedül nevelő szülőket azzal is támogatják, hogy 2020-ra és 2021-re az eddigi 1908 euróról 4008 euróra emelik a jövedelem adómentes részét.

A járvány miatti válságot leginkább megszenvedő egyéni vállalkozók, a kisebb és a közepes méretű cégek - például színészek, rendezvényszervezők, utazási irodák - támogatására további 25 milliárd eurót fordítanak. Ebből az alapból elsősorban az állandó céges költségekre - például irodabérleti díjra - nyújtanak vissza nem térítendő támogatást azoknak a vállalatoknak, amelyek a bevételük legalább 60 százalékát elveszítették a járvány miatt.

A kormány várakozása szerint a törvényhozás még júniusban megtárgyalja és elfogadja a javaslatokat.

A 130 milliárd eurós csomag a kormány válságkezelő intézkedéseinek második szakaszához tartozik, amelyben a gazdasági növekedés beindítása a cél. Az első szakaszban a válság azonnali hatásainak enyhítésére, a vállalkozások stabilizálására irányultak az intézkedések, köztük a kieső bér egy részének állami támogatású pótlására épülő rövidített munkaidő intézményének kiterjesztése és a több mint ezermilliárd eurós keretösszegű vállalati támogatási és hitelezési programok sora.

A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×