Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP elnöke szerint az Európai Unió alapítóinak bátorságára van most szükség

Nehézségek idején, egy új kezdet érdekében az Európai Unió (EU) alapítóinak bátorságára, a közös jövőre való összpontosításra, és az erőforrások megtalálására van szükség - jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke szombaton, a Schuman-nyilatkozat 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében.

Május 9-én, az Európa-napon az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői. Magyarország 2005-ben nyilvánította május 9-ét Európa napjává.

Sassoli a koronavírus okozta válságra utalva azt mondta, az egyetlen dolog, amely megmentheti Európát, lehetővé teheti az emberek védelmét és a gazdaság helyreállítását, az a közös válasz szükségességének elfogadása.

Szavai szerint a demokrácia reformjára kell törekedni, amelyet a gyors döntéshozatalhoz szükséges eszközök bevezetésével kell megtenni. Kijelentette: a vétójog az európai döntéshozatali folyamatban korszerűtlen, amelyet a válság és a sürgős intézkedések meghozatalának szükségessége egyértelművé tett.

Az EP elnöke és a képviselőcsoportok elnökei, az úgynevezett Elnökök Értekezlete közös nyilatkozatban arra emlékeztettek, hogy a Schuman-nyilatkozatban hetven éve megfogalmazott, a szolidaritáson, a nyitottságon, a szabadságon, a tolerancián, az egyenlőségen és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuló Európai Unió szerepe fontosabbá vált, mint valaha.

A koronavírus-válság tanulsága, hogy az unió még mindig befejezetlen, és a szolidaritás elmaradásának vagy az alapvető jogok és a jogállamiság elleni támadások elhárításának kudarca nem csak elméleti viták tárgya - írták.

"Meg kell erősítenünk és el kell mélyítenünk az Európai Unió demokratikus legitimitását, és biztosítanunk kell, hogy szakpolitikái és irányítói egy teljes körű európai parlamenti demokrácia keretében az európai polgárokat képviseljék" - fogalmaztak.

A nyilatkozók azt írták, hogy konferencia összehívására van szükség Európa jövőjéről, amelynek eredményeképpen sor kerülhet az unió átfogó reformjára, és hatékonyabbá, egységesebbé, demokratikusabbá, önállóbbá, ellenállóképesebbé válhat. Arra figyelmeztetettek, hogy a 75 éven át tartó összefogás és béke miatti érzett öröm mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szolidaritás nem ér véget a határoknál. A más nemzetekkel végzett közös munka fontos, ha kihívásokat és válságokat közösen kell kezelni.

"A jövő útját a nemzeti egoizmushoz való visszatérés helyett a kölcsönös méltányosság és megértés jegyében a nemzetközi partnerekkel szorosan együttműködő és erősebb Európai Unió jelentse" - fogalmaztak.

Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. "Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra" - jelentette ki, és hozzáfűzte, hogy a kezdeményezésből "születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa".

Az Európa-nap alkalmával az uniós intézmények Brüsszelben és a tagállami kirendeltségeken egyaránt, minden évben megnyitják kapuikat a látogatók előtt. A járványra való tekintettel az intézmények nyílt napja idén a digitális térbe költözött. Az online események és kiállítások legtöbbjét Brüsszelben és Magyarországon is a járványra és annak gazdasági következményeire adott uniós válaszlépések témája köré szervezték.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×