Az uniós szabályok értelmében az Európai Parlament ülésén kizárólag a helyben ott tartózkodó képviselők szólalhatnak föl, de a küldöttek több mint 90 százaléka a szigorú brüsszeli, illetve tagállami rendelkezések miatt jelenleg nem tud fizikailag részt venni – emlékeztetett Deutsch Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint az új típusú koronavírus-járvány tökéletesen rávilágított, hogy az unió mind a 27 tagállama a maga jogrendszerében, így vagy úgy, de egy rendkívüli helyzetre felkészült. Ha baj van, ha például földrengéssel vagy más természeti katasztrófával kell szembenézni, az államok alapvető intézményeinek a működésére vonatkozó rendkívüli szabályok vannak az adott jogrendszerekben.

Eközben az EU normái között ilyenek nincsenek – emelte ki.

Nincs semmilyen szabály arra, hogy egy ilyen helyzetben hogyan kell a feladatával megbirkóznia, vagy a rendkívüli körülmények között működnie

az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és Tanácsnak. És míg utóbbi esetében még egyszerű a helyzet, miután a 27 ország állam- és kormányfői képesek lehetnek videokonferencián tanácskozni, addig technikailag megoldhatatlannak tűnhet egy 187 fős parlamenti frakcióülést megtartani.

Ami viszont a lényegesebb – folytatta a politikus –, hogy az Európai Parlament ilyen körülmények közötti működésével kapcsolatban komoly jogállami kétségek merültek föl, hiszen a működését az európai házszabály határozza meg, ami csak arra ad felhatalmazást a parlament vezetőségének, az elnökből és alelnökökből álló testületnek, hogy technikai szabályokat határozzon meg a szavazást illetően. Eezzel a helyzettel élve, vagy visszaélve – amit a járvány elmúltával tisztázni kell –, egy olyan szavazási rendszert határozott meg, hogy a jelen nem lévő képviselők egy online rendszeren keresztül szavazhatnak. De hogy ez jogilag megalapozott-e,, hogy az alapvető jogállami normáknak megfelel-e, azzal kapcsolatban

komoly jogi, szakmai kifogások fogalmazódtak meg,

tehát a járvány elmúltával könnyen lehet, hogy az Európai Bíróságig menő eljárásokat vonhat maga után, hiszen ha jogilag megalapozatlan maga a döntéshozatal rendje, és akkor a döntések tartalma sem érvényes.

Minden korábbi vita végére pontot tett a koronavírus

Az Arénában az is elhangozott, hogy a koronavírus-járvány felülírta a következő hétéves uniós költségvetés logikáját és szerkezetét. Még a legoptimistább jóslatok is jelentős gazdasági visszaesést prognosztizálnak az európai gazdaságban, s bár ez különböző mértékű lehet a 27 országban, de összességében komoly visszaesés.

Egyes „realisztikus megközelítések” azt mondják, hogy a magunk mögött hagyott

egy-másfél évszázad egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb gazdasági válsága következik,

ebben a helyzetben Deutsch Tamás meglátása szerint Európa gazdaságának újraindítására, a teljesítőképességének az újraépítésére lesz szükség. Ez pedig logikájában és nagyságrendjében sokkal jelentősebb európai uniós keretköltségvetést igényel.

A politikus szerint a korábbi, az egyes országok esetében az uniós költségvetésbe befizetendő összegekre (a GDP 1-1,6 százaléka) vonatkozó kalkulációk értelmüket vesztették, szerinte ugyanis könnyen lehet, hogy akár fél százalékkal, tehát

akár 1,5 százalékot is elérő tagállami befizetésekre,

így nagyságrendekkel erősebb, nagyobb gazdaságélénkítő és újraépítő hatással bíró uniós költségvetésre lesz szükség.

Deutsch Tamás kíváncsian várja, hogy vajon képes lesz-e a bátor politikai döntésre a 27 tagország az Európai Tanácsban, illetve a megfelelő javaslat megfogalmazásra a bizottságban, majd mindezek támogatására az Európai Parlamentben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!