Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
2010. augusztus 20-án készített kép a busehri atomerőműről. Mérsékelt erősségű földrengés rázta meg 2019. december 27-én hajnalban Irán déli részét, a busehri atomerőmű környékét. Az amerikai földtani intézet mérése szerint az 5,1-es erősségű rengés fészke az atomerőműtől 45 kilométerre keletre, 38 kilométeres mélységben volt, a földmozgás nem okozott jelentős anyagi károkat, és nem érkeztek jelentések személyi sérülésekről.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Atomerőmű környékén volt földrengés Iránban

Mérsékelt erősségű földrengés rázta meg Irán déli részét, a busehri atomerőmű környékét.

Az iráni katasztrófaelhárítási szolgálat egyik regionális vezetőjének közlése szerint a földmozgás

nem okozott jelentős anyagi károkat, és nem érkeztek jelentések személyi sérülésekről.

Az amerikai földtani intézet mérése szerint az 5,1-es erősségű rengés fészke az atomerőműtől 45 kilométerre keletre, 38 kilométeres mélységben volt. A iráni szeizmológiai intézet szerint 4,9-es erősségű volt a földrengés, és 10 kilométeres mélységben pattant ki.

A rengés középpontjához Kalameh város volt a legközelebb, és egyelőre sem ott, sem másutt nem észleltek jelentős anyagi kárt - jelentette az Isna iráni hírügynökség. A Kalameh és Ahram város közötti utat lezárta egy földcsuszamlás, és egyes lakóházak falán repedések keletkeztek, de egy épület sem omlott be vagy össze.

Egy 4,9-es erősségű földrengés mérsékelt károkat tud okozni.

A busehri az ország egyetlen atomerőműve. Az Oroszország által épített és 2013-ban üzembe helyezett erőműben egy 1000 megawattos reaktor működik. 2016-ban orosz-iráni együttműködésben ugyancsak Busehrben elkezdtek építeni két másik reaktort, amelyek várhatóan csak 10 év alatt lesznek készen.

A perzsa-öbölbeli országok már többször kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy egy jelentős földrengés kárt tehet a reaktorban, és radioaktív szennyeződés kerülhet a környezetbe. A busehri erőmű három tektonikai lemez találkozásánál fekszik, és Irán annak ellenére ezen a helyen építtette fel, hogy figyelmeztették erre a körülményre. 2013-ban, amikor 6,3-es erősségű rázta meg a térséget, és 37 ember halálát okozta, egy iráni tisztségviselő azt mondta: a reaktor 8-as erősségű rengéseket mindenképpen kibír.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×