Több száz tiltakozó vonult utcára, hogy a törvényjavaslat ellen tiltakozzon, a rohamrendőrök azonban kordonokat állítottak fel a parlament körül, hogy védjék az épületet és a benn tartózkodó képviselőket az esetleges támadásoktól. A belügyminisztérium közleménye szerint azért lépett közbe a rendőrség, mert a tiltakozást nem jelentették be előre.

A tiltakozók többsége szerb származású és ortodox vallású, a törvényjavaslat ugyanis a szerb ortodox egyházat érinti a leginkább. A javaslat szerint ugyanis

a vallási közösségeknek dokumentumokkal kellene igazolniuk, milyen ingatlanaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott volna a Jugoszláv Királysághoz.

A szerb ortodox egyház szerint amennyiben elfogadják a törvényt, az ortodox egyház jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthet el. A szerb ortodox egyház szerint a Nyugat-barát kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat, míg a kormány szerint erről nincs szó, noha az ország vezetése többször is bírálta az egyházi vezetőket azért, mert nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak.

Amfilohije montenegrói püspök békére szólította fel a híveket, az államfőtől pedig a törvényjavaslat visszavonását kérte.

A valamivel több mint 600 ezres Montenegró lakosságának nagy része a szerb ortodox egyház tagja.

A montenegrói ortodox egyház több évtizede igyekszik különválni, ám önállóságát a többi egyház nem ismeri el.