Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Dimona, 2018. március 20. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kabinetülést tart a dél-izraeli Dimonában 2018. március 20-án. Netanjahu szerint Mahmúd Abbász palesztin elnök sértő megjegyzést tett az Izraelben akkreditált amerikai nagykövetre, Abbász előző nap David Friedman amerikai nagykövetet kutya kölykének nevezte, ami az arab világban nagy sértésnek számít. (MTI/EPA/Jim Hollander)
Nyitókép: JIM HOLLANDER

Akár az időjárás is dönthet Benjámin Netanjahu sorsáról

Nem volt eseménytelen a kampányhajrá az izraeli Likud párt vezetéséért folyó küzdelemben.

Elkezdődött csütörtökön Izraelben a kormányzó jobboldali Likud párt elnökválasztó előválasztása Benjámin Netanjahu eddigi pártelnök és a jelenlegi átmeneti kormány miniszterelnöke, valamint kihívója, Gideon Szaár között. A szavazóhelyiségek nyitvatartását a rossz idő miatt este tizenegyig meghosszabbították.

Az előválasztáson

a Likud 116 048 szavazati joggal rendelkező tagja voksolhat 106 helyiségben

a jobboldali politikai néppárt elnökének személyére. A szavazók arról döntenek, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezesse továbbra is a pártot a március-2-ra kiírt választásokra, vagy Gideon Szaár, a Likud évtizedek óta jelentős politikusa, volt oktatási és belügyminiszter vegye át szerepét.

A kampánystábok attól tartanak, hogy a kedvezőtlen, viharos időben otthon maradnak választóik, és remélik, a szavazóhelyiségek meghosszabbított nyitvatartása nagyobb részvételre ösztönzi az embereket.

A párton belüli közvélemény-kutatások egyértelműen Netanjahu győzelmét jósolták, és számára a minél magasabb részvétel arány a kedvezőbb. A Likud párt választási bizottságának vezetője a katonai rádióban néhány napja - még szikrázóan napos időben - azt nyilatkozta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján negyven-ötvenezer párttag megjelenésére számítanak.

A választások előtti hetekben Netanjahu naponta négy-öt választási gyűlésen vett részt egészen kicsiny helyeken is, hogy személyesen kérje a párt tagjainak bizalmát. Szerdán Askelonban tartott beszédet, ahol egy, a Gázai övezetből kilőtt rakéta miatt légoltalmi riadót rendeltek el, és

el kellett hagynia a színpadot, hogy óvóhelyre menjen.

Ugyanez történt szeptemberben, az akkori parlamenti választások előtt Asdódban, egy másik dél-izraeli városban.

Szaár legfőbb választási üzenete szerint Netanjahu nem képes kormányt alakítani, mert az ellene szóló vádiratok miatt a bal-centrum pártjai nem lépnek vele koalícióra, ahogy ez a két idei választáson, áprilisban és szeptemberben történt. Ezért szerinte várhatóan ellenzékbe vezeti a pártot a márciusi választásokon, miközben ő képes lenne biztosítani a Likud kormányon maradását.

A Likudot a helyi médiában a szakértők két meghatározó csoportra osztják, Benjámin Netanjahu beceneve alapján a "bibistákra", akik mindenek ellenére, érzelmi alapon is ragaszkodnak a kormányfő személyéhez, és a tőle függetlenebb párttagok csoportjára, akik kevésbé személyes, hanem inkább pragmatikus, gyakorlatiasabb megfontolásokból választanak.

A szakértők szerint noha szinte bizonyosra lehet venni Szaár alulmaradását, de nagyon fontos, hogy a voksok mekkora százalékát lesz képes begyűjteni.

Ha negyven százaléknál magasabb arányt ér el, akkor ezzel biztosíthatja magának a legesélyesebb örökös címét a jövőbeni utódlásnál, ha viszont huszonöt százaléknál kevesebbet szerez, akkor szinte bizonyosan kizáródik a következő megmérettetésből.

A Likud párt elnöki székéért legutóbb 2014-ben versengett az akkoriban teljesen esélytelennek tartott Dani Danon, aki 19 százalékot szerzett, és később Izrael ENSZ képviselője lett New Yorkban. Korábban 2012-ben a szintén esélytelenül indul Móse Feiglin indult, akit akkor 77: 23 arányban győzött le Netanjahu.

A választások eredményét várhatóan pénteken hozzák nyilvánosságra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×