Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Leteszik hivatali esküjüket a július 21-i választások nyomán létrejött, új összetételű ukrán parlament tagjai első ülésükön Kijevben 2019. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ukrajna még egy szöget beüthet a kárpátaljai magyarság koporsójába

A tervezett új ukrán közigazgatási törvénnyel eltűnhet az egyetlen magyar többségű járás – figyelmeztet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Az Ukrajnában tervezett új közigazgatási törvény – az oktatási és a nyelvtörvény után –

a harmadik, jelentős hátrányokkal járó jogszabálymodosítás lenne a magyar kisebbség számára

– mondta az InfoRádiónak nyilatkozva Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott, a jelenlegi kijevi tervezet szerint a járásokat a mostaninál nagyobb közigazgatási egységekké vonnák össze, kérdéses, hogy mi lenne a későbbiekben a járások funkciója, és egyáltalán lennének-e választott tisztségviselőik, vagy csak a végrehajtó szervek maradnának. „Természetesen Ukrajnáról van szó, és ezek a dolgok alkotmányellenesek, hiszen az alkotmány ilyen tisztségeket még nem ismer” – jegyezet meg.

Brenzovics László szerint éppen ezért még változhatnak az elképzelések, azonban túl sok reményt nem fűz ahhoz, hogy azok a magyar kisebbség számára kedvező lenne. „Kétségtelen tény az, hogy az egyetlen magyar többségű járás,

a Beregszászi járás jövője veszélyben van.

Jelenelgi tervek szerint ugyanis összevonnák a Munkácsi járással, és akkor ugye a magyarság egy kisebbséget alkotna – mutatott rá. – Mi megpróbálunk küzdeni a megmaradásáért, aminek nem sok esélyét látom, de majd eldől, hogy milyen folyamatok fognak zajlani a jövőben” – tette hozzá.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének elomdása szerint a közigazgatási törvény módosítását elsősorban költségcsökkentéssel indokolják. „Egyfajta takarékossági okokból hozzák meg ezeket az intézkedéseket. Ami tualjdonképpen azt jelenti, hogy a dolgokat megnagyobbítják, tehát a községek helyett az alapszint az a kistérség lesz, több községet vonnak össze, illetve a járásokat is összevonják, és egy csomó dolgot leépítenek” – fogalmazott.

Brenzovics László szerint a központosítás meghirdetett csökkentésével ellentétes az az elképzelés is, amely alapján bevezetnék a prefektusi rendszert, széles jogköröket, például a helyi döntések elleni vétó jogát biztosítva az új intézménynek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×