Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Varga Mihály pénzügyminiszter előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Varga Mihály elmondta, mit várnak a Világbank új elnökétől

A miniszter arról is nyilatkozott, hogy a várható gazdasági lassulás ellen, ami rosszabb lehet, mint amire bárki számított, és ami ellen a Világbankban felmerült megoldások Magyarországnak nem megfelelőek.

Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén.

A tanácskozásokon a tárcavezető szerint alapvetően mindenki úgy látta, hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie.

Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók (az állami és a magánszektor együttműködése) alkalmazása, a különböző állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása.

"Ezeket Magyarország egyszer már kipróbálta, és az a tapasztalatunk, hogy nem teljes egészében jöttek be, sőt, inkább kárt okoztak a gazdaságnak"

- hangoztatta a miniszter. Hangsúlyozta: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia. "Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is" - szögezte le.

Varga Mihály utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás "kivédésére". Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezte: további lépésekre lesz szükség, mivel - mint fogalmazott -

"a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított".

Elmondta: a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is. "Kis- és középvállalkozóink is segítségre szorulnak" - tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: "az egyenreceptek kora lejárt", és ma már az elmúlt években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy "minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége". Bár - tette hozzá - a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál.

"Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy - mintegy kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét - kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni" - fogalmazott Varga Mihály. Elmondta: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit. "Talán tisztábban látja ezeket, mint a nyugati politikusok" - fűzte hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy

az új IMF-vezetővel tartott találkozója arról győzte meg, hogy Georgieva "nagyon nyitott volt egy, a korábbitól eltérő típusú együttműködésre is, arra például, hogy Magyarország több ötlettel jelentkezzen az IMF-nél".

Konkrét példaként Varga Mihály a közfoglalkoztatás ügyét említette. Kifejtette: Magyarországon ez nagyon bevált formája lett a munkanélküliségből a munka világába történő visszatérés segítésének. "Most eljött az idő arra - és ezt Bulgária példája is mutatja -, hogy megmutassuk, hasonló típusú eszközökkel a munkanélküliség magas szintjét igenis lehet csökkenteni, és könnyebben lehet visszavezetni embereket a munkaerőpiacra, mint ha csak azt mondanánk, hogy majd ha lesz állás, akkor el tudsz helyezkedni" - állapította meg a pénzügyminiszter.

Varga Mihály hangsúlyozta:

"a Világbank, amely a globális szegénység leküzdését tűzte a zászlajára, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében".

A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az a tény, hogy az amerikai David Malpass személyében ennek a szervezetnek is új vezetője van, "új lendületet adhat a Világbank működésének". Álláspontja szerint erre a késztetheti a szervezetet az is, hogy Kína elindította az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bankját.

Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak. "Szívesen működnénk együtt, ha még több ilyen jellegű program lenne" - szögezte le.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×