Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
334.07
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Katonazenekar a párizsi Invalidusok előtt 2019. szeptember 30-án, Jacques Chirac egykori francia elnök gyászszertartása előtt. A politikus szeptember 26-án, 86 éves korában hunyt el.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Nemzeti gyásznapon búcsúztatták el Jacques Chiracot

Nemzeti gyásznap keretében vettek végső búcsút Jacques Chirac néhai francia államfőtől, akit mintegy nyolcvan külföldi politikus részvételével Párizsban a Saint-Sulpice-templomban celebrált gyászmise után szűk családi körben helyeztek végső nyugalomra a Montparnasse-temetőben.

A csütörtökön 86 éves korában elhunyt volt francia elnök felravatalozott koporsója előtt szombat óta mintegy 7 ezren hajtottak fejet az Invalidusok dómjának Szent Lajos kápolnája előtt. A templomban hétfő reggel a család szűk körben rendezett gyászmisén búcsúztatta el Jacques Chiracot, majd az Invalidusok udvarán Emmanuel Macron államfő katonai tiszteletadás mellett hajtott fejet elődje földi maradványai előtt.

A francia zászlóval borított koporsót ezután a Köztársasági Gárda motorosai kíséretében szállították át a Saint-Sulpice-templomba, ahol mintegy 2 ezer meghívott, köztük mintegy nyolcvan külföldi politikus, volt és jelenlegi állam- és kormányfők vettek részt a nemzeti gyászmisén.

Ezt a templomot, Párizs második legnagyobb katolikus építményét - amely annak a háznak a közelében található, ahol Chirac az utolsó éveit töltötte - használják a nagyobb katolikus szertartásokhoz addig, amíg az áprilisi tűzvészben megrongálódott Notre Dame katedrálist helyre nem állítják.

A volt francia köztársasági elnökök, Francois Hollande, Nicolas Sarkozy és Valéry Giscard d'Estaing mellett többi között Vlagyimir Putyin orosz és Sergio Mattarella olasz elnök, Orbán Viktor magyar kormányfő és Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, valamint Bill Clinton volt amerikai elnök is részt vett a búcsúztatáson. Valamennyi francia párt vezetői megjelentek a misén, de miután Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés elnökét nem látta szívesen a család, jóllehet ő előzetesen jelezte a részvételét, a radikális jobboldali politikus nem ment el a búcsúztatásra.

A szertartást a templom előtti téren óriáskivetítőkön követő tömeg tapsolt, amikor a volt köztársasági elnök koporsóját felvitték a templom lépcsőjén.

"Volt elnökünk, ez a melegszívű ember, igazi szeretettel fordult az emberek felé, és ugyanolyan otthonosan mozgott az Elysée-palotában, mint a mezőgazdasági szakkiállításon"

- mondta gyászbeszédében Michel Aupetit párizsi érsek. "Sokan azt érezték a társaságában, hogy figyelnek rájuk és meghallgatják őket. Adieu és köszönet, Chirac úr" - tette hozzá.

A másfél órás szertartást követően Emmanuel Macron az Elysée-palotában ebéden látta vendégül a díszvendégek jelentős részén, miközben Jacques Chirac földi maradványait a család zárt körben helyezte örök nyugalomra a párizsi Montparnasse-temetőben, a volt elnök 2016-ban elhunyt idősebb lánya, Laurence mellé.

A temetés végén délután 3 órakor egyperces néma csenddel emlékeztek a volt francia elnökre a munkahelyeken, az iskolákban, a tömegközlekedési járműveken és minden nyilvános helyen a franciák.

Hosszú politikai pályafutása alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök, 1995-től pedig 12 éven át államfő.

A külpolitika terén - az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles de Gaulle nyomdokait követve - a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió elleni határozott tiltakozása volt 2003-ban.

Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé.

Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt hivatalosan is bocsánatot kért a zsidó néptől.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×