Infostart.hu
eur:
383.92
usd:
329.81
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Katonazenekar a párizsi Invalidusok előtt 2019. szeptember 30-án, Jacques Chirac egykori francia elnök gyászszertartása előtt. A politikus szeptember 26-án, 86 éves korában hunyt el.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Nemzeti gyásznapon búcsúztatták el Jacques Chiracot

Nemzeti gyásznap keretében vettek végső búcsút Jacques Chirac néhai francia államfőtől, akit mintegy nyolcvan külföldi politikus részvételével Párizsban a Saint-Sulpice-templomban celebrált gyászmise után szűk családi körben helyeztek végső nyugalomra a Montparnasse-temetőben.

A csütörtökön 86 éves korában elhunyt volt francia elnök felravatalozott koporsója előtt szombat óta mintegy 7 ezren hajtottak fejet az Invalidusok dómjának Szent Lajos kápolnája előtt. A templomban hétfő reggel a család szűk körben rendezett gyászmisén búcsúztatta el Jacques Chiracot, majd az Invalidusok udvarán Emmanuel Macron államfő katonai tiszteletadás mellett hajtott fejet elődje földi maradványai előtt.

A francia zászlóval borított koporsót ezután a Köztársasági Gárda motorosai kíséretében szállították át a Saint-Sulpice-templomba, ahol mintegy 2 ezer meghívott, köztük mintegy nyolcvan külföldi politikus, volt és jelenlegi állam- és kormányfők vettek részt a nemzeti gyászmisén.

Ezt a templomot, Párizs második legnagyobb katolikus építményét - amely annak a háznak a közelében található, ahol Chirac az utolsó éveit töltötte - használják a nagyobb katolikus szertartásokhoz addig, amíg az áprilisi tűzvészben megrongálódott Notre Dame katedrálist helyre nem állítják.

A volt francia köztársasági elnökök, Francois Hollande, Nicolas Sarkozy és Valéry Giscard d'Estaing mellett többi között Vlagyimir Putyin orosz és Sergio Mattarella olasz elnök, Orbán Viktor magyar kormányfő és Szaad Haríri libanoni miniszterelnök, valamint Bill Clinton volt amerikai elnök is részt vett a búcsúztatáson. Valamennyi francia párt vezetői megjelentek a misén, de miután Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés elnökét nem látta szívesen a család, jóllehet ő előzetesen jelezte a részvételét, a radikális jobboldali politikus nem ment el a búcsúztatásra.

A szertartást a templom előtti téren óriáskivetítőkön követő tömeg tapsolt, amikor a volt köztársasági elnök koporsóját felvitték a templom lépcsőjén.

"Volt elnökünk, ez a melegszívű ember, igazi szeretettel fordult az emberek felé, és ugyanolyan otthonosan mozgott az Elysée-palotában, mint a mezőgazdasági szakkiállításon"

- mondta gyászbeszédében Michel Aupetit párizsi érsek. "Sokan azt érezték a társaságában, hogy figyelnek rájuk és meghallgatják őket. Adieu és köszönet, Chirac úr" - tette hozzá.

A másfél órás szertartást követően Emmanuel Macron az Elysée-palotában ebéden látta vendégül a díszvendégek jelentős részén, miközben Jacques Chirac földi maradványait a család zárt körben helyezte örök nyugalomra a párizsi Montparnasse-temetőben, a volt elnök 2016-ban elhunyt idősebb lánya, Laurence mellé.

A temetés végén délután 3 órakor egyperces néma csenddel emlékeztek a volt francia elnökre a munkahelyeken, az iskolákban, a tömegközlekedési járműveken és minden nyilvános helyen a franciák.

Hosszú politikai pályafutása alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök, 1995-től pedig 12 éven át államfő.

A külpolitika terén - az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles de Gaulle nyomdokait követve - a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió elleni határozott tiltakozása volt 2003-ban.

Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé.

Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt hivatalosan is bocsánatot kért a zsidó néptől.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×