Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség honlapján közreadott kép a FEDOR (Final Experimental Demonstration Research) nevű humanoid robotról, amelyet tesztelnek a kazahsztáni Bajkonurban működő orosz űrközpontban 2019. július 28-án. A kísérleti robotot 2019. augusztus 22-én a Szojuz MSz-14-es, pilóta nélküli űrhajó fedélzetén a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra küldik. Orosz szakemberek szerint egy napon a robot képes lesz majd segédkezni egy űrbázis felépítésében, valamint fontos szerepe lehet az űrhajókon kívül végzendő munkák és az űrséták során, mivel nincsen szüksége külön űrruhára.
Nyitókép: MTI/EPA/Roszkozmosz/Roszkozmosz

Fedornak még várnia kell, hogy a Nemzetközi Űrállomásra léphessen

Nem sikerült elsőre csatlakoznia a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a Szojuz űrhajónak, amely ember alakú robotot szállít a fedélzetén; két nap múlva újra megkísérlik a dokkolást.

Az űrhajósok nélküli Szojuznak szombat reggel kellett volna csatlakoznia az ISS-hez, de gondok akadtak az űrállomáson lévő Kursz nevű automata dokkoló rendszer jelerősítőjével, ezért nem sikerült. Orosz hírügynökségek szerint az űrhajó 99 méterre közelítette meg az űrállomást, majd visszatért a biztonságosnak mondható 279 méteres távolságra.

A kudarc után az irányítóközpontban összeült a dokkoláskor jelen lévő állami bizottság. A testület zárt ajtók mögött ülésezett. Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz vezetője közölte, hogy hétfő reggel próbálkoznak újra a dokkolással. Addig az ISS fedélzetén lévő űrhajósoknak le kell szerelniük a dokkoló rendszer jelerősítőjét, tesztelniük kell, és ha szükséges, akkor lecserélik.

Fedor, az űrandroid

A Szojuz űrhajó csütörtökön startolt el a kazahsztáni Bajkonurból fedélzetén a Fedor nevet viselő, ember alakú robottal. Fedor, "akinek" az elnevezését a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes. Az android az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta és a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait fogja lemásolni. Ennek a robottípusnak az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta.

Fedor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas "robonauta". Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állni. Fedort fokozatosan bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd.

A robot, amely a tervek szerint 17 napig tartózkodik majd a világűrben, az űrhajó parancsnoki üléséről felköszöntötte Oroszország lakóit nemzeti trikolórjuk megalkotásának 350. évfordulója alkalmából.

Nem Fedor lesz az első robonauta, aki megjárja a Nemzetközi Űrállomást. Az amerikai NASA Robonaut 2 láb nélküli humanoid robotja 2011-től a 2014-ben történt meghibásodásáig dolgozott ott, majd tavaly visszahozták a Földre, ahol korszerűsítve várja a visszatérést. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett, gömb alakú CIMON (Crew Interactive Mobile Companion, avagy Legénységi Interaktív Mobil Társ) tavaly óta segíti az űrhajósokat, az IBM földi Watson számítógépével összekapcsolva.

A Newsweek amerikai magazin szerint az űrállomás legfejlettebb robotja a két Astrobee repülő kocka, amelyeket a NASA áprilisban juttatott fel. A japánok úttörő robonautája 2013-ban a 34 centiméter magas, emberre emlékeztető külsejű Kirobo volt ugyanitt.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×