A brüsszeli testület belső tudományos szolgálata közel 1400 terméket vizsgált meg 19 európai uniós tagállamban, de a forgalmazott élelmiszeripari áruk rendkívüli sokszínűsége miatt a minta nem volt reprezentatív.

Az áruk mintegy 23 százalékának a csomagolása és az összetétele is azonos volt, 27 százalék esetén pedig a különböző összetételt feltüntették a csomagoláson.

Eltérő összetételről, de azonos csomagolásról az esetek 9 százalékában, míg eltérő összetételről, de hasonló csomagolásról az esetek 22 százalékában volt szó, de ezen termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot,

és a vizsgált áruk összetételének eltérései sem jelentenek feltétlenül különböző minőséget.

"Az európaiak egy része úgy érzi, hogy az általuk vásárolt márkás élelmiszeripari termékek eltérőek a máshol kaphatóktól, és talán a minőségük is rosszabb. Ezért a bizottság felkérte tudományos munkatársait, hogy végezzék el ennek tárgyilagos vizsgálatát. Az eredmény vegyes képet mutat: örömmel nyugtázom, hogy nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy keleti-nyugati megosztottság alakult volna ki az összetételt illetőleg, viszont

aggodalommal tölt el, hogy a feltárt tények szerint a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű"

- írta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság illetékes tagja.

Kollégája, Vera Jourová fogyasztópolitikáért felelős uniós leszögezte, hogy Európa egységes piacán nem érvényesülhet kettős mérce.

"A kettős minőséget szankcionáló új szabályok megerősítik a fogyasztóvédelmi hatóságok hatáskörét, és biztosítják számukra azokat az eszközöket, amelyekkel véget vethetnek ennek a gyakorlatnak. Az európai fogyasztók vásárlásaik során a jövőben maradéktalanul megbízhatnak majd abban, hogy mindenhol a jól ismert minőséghez jutnak hozzá" - emelte ki.