Infostart.hu
eur:
363.51
usd:
323.51
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Nálunk most kezdődött, de van, ahol már javában tart az EP-kampány

Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány. A valamivel kevesebb mint két hónapnyi kampánnyal Magyarország az uniós országok középmezőnyében helyezkedik el.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának összesítése szerint az egyik leghosszabb kampány Litvániában előzi meg az EP-választást: ott hat hónappal a voksolás előtt kezdődött, de Lettországban is 120 nap áll rendelkezésre a kampányolásra.

Szlovákiában 110 nappal a május 25-i szavazás előtt, február 4-én indult a kampány, amikor a parlament elnöke bejelentette a választások időpontját. A választási kampány 48 órával a választás kezdete előtt, azaz május 23-án reggel 7 órakor ér véget, amikor kezdetét veszi a választás végéig tartó kampánycsend.

Lengyelországban a voksolás előtt 90 nappal írta ki az államfő az EP-választást, akkor kezdődött meg hivatalosan a kampány, bár a nem hivatalos kampány több hónapja tart. Tavaly októberben ugyanis helyhatósági választás volt az országban, ősszel pedig parlamenti voksolás lesz, ezek kampányainak sorozatába illeszkedik be a mostani EP-választási kampány.

Olaszországban hivatalosan a voksolás előtt 45 nappal kezdődik a kampány, de a plakátok már korábban megjelentek az utcákon. Horvátországban a hivatalos kampány április 11-én kezdődik és május 24-ig tart, vagyis ott 44 nap a hivatalos kampány ideje. Szlovéniában pedig csak április 26-án kezdődik a hivatalos kampány, miután bejelentették a listákat a pártok, vagyis ott mindössze 30 napos a kampány.

Romániában 28 napos a hivatalos kampány: április 27-én kezdődik és a szavazókörök nyitása előtt 24 órával, május 25-én reggel 7-kor ér véget.

Az egyik legrövidebb EP-kampány Spanyolországban van: mindössze 15 napos, azaz május 10-én kezdődik és május 24-én éjfélig tart, ekkor kezdődik a kampánycsend, amit "az elmélkedés napjának" neveznek.

Franciaországban a hivatalos kampány mindössze 13 nap: a szavazás napját megelőző második hétfőn, május 13-án kezdődik csak, de ezt megelőzte a nem hivatalos kampány, amelyet a pártok a listavezetők megnevezésével már az év elején elkezdtek.

Csehországban nincs hivatalos kampányidőszak, a kampány a választások kiírásával kezdődik és az eredmény kihirdetésével végződik. Németországban sincsenek egységes, szövetségű szintű szabályok, a plakátolást általában a választás előtti hatodik héten lehet elkezdeni, a kampányrendezvényekre azonban ennyi megkötés sincs.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, egyre csúnyább, ami az amerikai tőzsdéken történik

Bejelzett a félelemindex, egyre csúnyább, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×