Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Sárgamellényes tiltakozók a francia kormány szociális és adópolitikáját ellenző tüntetésen Párizsban 2019. január 26-án. Az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő sárgamellényesek a tizenegyedik egymást követő hétvégén vonultak utcára. A mozgalom nyomására Emmanuel Macron államfő országos vitát indított a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekről.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Csökkent a sárga mellényes tüntetések támogatottsága

A franciák többsége (56 százalék) azt szeretné, ha a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárga mellényesek befejeznék a megmozdulásokat, s a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a tüntetők követelései eltávolodtak a kezdeti elképzelésektől - áll egy friss közvélemény-kutatásban.

Ez az első felmérés az elmúlt három hónapban, amely azt mutatja, hogy a franciák már nem szeretnék, ha folytatódnának a hétvégéi tüntetések, s csak 43 százalékuk szerint kellene a megmozdulásokat folytatni - áll az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérésében, amelyet a BFM hírtelevízió ismertetett.

A február 12-13-án 1001 francia választópolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés arra is rávilágított, hogy a társadalmi szintek alapján a középvezetők 80, a középosztálynak pedig 58 százaléka szeretné, ha véget érne a tüntetéssorozat. Az előbbi kategóriában egy hónap alatt 30, míg a másodikban január óta 15 százalékkal növekedett azok aránya, akik véget vetnének a szombati megmozdulásoknak.

Az aslóközéposztály többsége (55 százaléka) szerint azonban még folytatódnia kellene a tiltakozásoknak, de ebben a társadalmi osztályban is tíz százalékot esett vissza egy hónap alatt az arány.

Jóllehet a franciák 58 százaléka még mindig szimpatizál a sárga mellényes mozgalommal (novemberben 75 százalékos volt a támogatottság), a megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a megmozdulások már eltávolodtak a kezdeti követelésektől.

Míg novemberben a franciák 20 százaléka tartotta magát sárga mellényesnek, jelenleg csak 13 százalékuk, amely január óta három százalékos visszaesést mutat.

Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárga mellényes mozgalom az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelést fogalmazott meg, és az államfő távozását is követeli a városok menti körforgalomban felállított úttorlaszok mentén, szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokba és összetűzésekbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel.

Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon a közrend biztosítására. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerdán 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon okozott anyagi károkat (üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálását).

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×