A hírt elsőként a The New York Times című lap jelentette. A távozás pontos dátuma azonban egyelőre nem ismert, várhatóan a következő hetekben esedékes. A lapnak nyilatkozó, névtelenséget kérő tisztségviselők szerint azonban nem egyetlen ok húzódik meg a lemondás hátterében, bár a döntő motívum az lehetett, hogy Cohn csatát vesztett a gazdasági protekcionizmust hirdetőkkel, elsősorban is Wilbur Ross kereskedelmi miniszterrel szemben.

A CBS televízió információi szerint az 57 éves Cohn - aki Donald Trumppal már elnökké választása előtt együtt dolgozott - nagy valószínűséggel azért távozik, mert nem tudta meggyőzni az elnököt arról, hogy ne jelentse be a vámtarifák bevezetését.

Gary Cohn közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy örömmel dolgozott "a növekedést elősegítő gazdaságpolitikán", különösen "a történelmi adóreformon". A tanácsadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy "hálás az elnöknek a lehetőségért", és a kormányzatnak nagy jövőbeni sikereket kívánt.

A lemondás hírének megjelenése után John Kelly, a Fehér Ház kabinetfőnöke szintén méltató szavakkal szólt Gary Cohn munkájáról, s ő is elsősorban a tanácsadónak az adóreformban játszott szerepét emelte ki.

Gary Cohn lemondásáról a múlt hét óta jelentek meg sajtóhírek, pontosabban találgatások, amelyek megsűrűsödtek, miután Donald Trump bejelentette, hogy az importált acélra 25 százalékos, az import alumíniumra pedig 10 százalékos vámot tervez kivetni. A Demokrata Párt bejegyzett szavazójaként ismert Cohnt, aki korábban igazgatóként a Goldman Sachs bankház második számú vezetője volt, az elemzők a szabadkereskedelem híveként tartják számon.

Kedd esti összeállításában az Axios amerikai hírportál arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump elnökségének első évében többen hagyták el a Fehér Házat, mint az elmúlt negyven évben bármikor. A múlt héten mondott le Hope Hicks kommunikációs igazgató és Josh Raffel kommunikációs munkatárs, február elején ment el Rob Porter kabinettitkár, január közepén pedig Dina Powell, helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be távozását.

Trump elnök kedden, Stefan Löfven svéd kormányfővel tartott közös sajtókonferenciáján a riporterek faggatózására azt hangoztatta, hogy a Fehér Házban nincsenek zűrzavaros állapotok, mindenki szívesen dolgozik ott, és kifejezetten dicsérte Gary Cohnt. "Ritka tehetségnek" nevezte a gazdasági szakembert, s mint fogalmazott: "Gary a legfőbb gazdasági tanácsadóm, nagyszerű munkát végez, segített a történelmi adócsökkentések és reformok megvalósításában".

Trump a sajtóértekezleten figyelmeztette a vámtarifák bevezetésére válaszlépéseket fontolgató Európai Uniót, és "nagy adókkal" fenyegette meg az európai közösséget, mivel szerinte "nem bánnak jól" az Egyesült Államokkal kereskedelempolitikai ügyekben. "Csaknem lehetetlenné teszik számunkra, hogy üzleteljünk velük, és mégis ideküldik az autóikat és minden mást is az Egyesült Államokba" - fogalmazott. Az elnök azt hangoztatta, hogy az Európai Unió kihasználja az Egyesült Államokat a kereskedelemben. "Azt csinálnak, amit akarnak - vetette oda -, de ha ezt teszik, akkor nagy, 25 százalékos vámot nyomunk az autóikra, és akkor - higgyenek nekem - nem sokáig csinálják majd ezt velünk" - mondta.

Az elnök hangot adott azon véleményének is, hogy "a kereskedelmi háború nem is olyan rossz dolog".

Közben a kongresszus republikánus törvényhozóit változatlanul megosztják az elnök tervei a védővámokról. Ellenzői szerint a vámok több munkahelyet szüntetnek majd meg, mint ahányat teremtenek, és azzal a kockázattal járhatnak, hogy az Egyesült Államok szembekerül fontos szövetségeseivel, ráadásul a védővámok árát az amerikai fogyasztók fizetnék meg.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője szerint a republikánus szenátorok körében "nagy az aggodalom, hogy a vámok ügye miatt szélesebb kereskedelmi háború bontakozhat ki". A szenátor újságíróknak elmondta azt is, hogy több republikánus politikus is egyeztetni próbál a kormányzattal, figyelmeztetve az illetékeseket egy kereskedelmi háború következményeire.

Steve Mnuchin pénzügyminiszter azonban kedden kiállt az elnök terve mellett, és a törvényhozóknak megismételte Donald Trump hétfői álláspontját, miszerint ha az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalásán az amerikai érdekeknek megfelelő megállapodás születik, akkor Kanadát és Mexikót Washington mentesítheti az acél-és az alumíniumimportra kirótt védővámok alól.