Hrinevics hangsúlyozta: a minisztérium ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek - nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül - magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet. Ismételten kiemelte, hogy a jogszabály alkalmazásában messzemenőkig figyelembe veszik a különböző nyelvcsaládokhoz tartozó kisebbségiek sajátos igényeit.

A megbeszélésen megvitatták az ukrán és a román oktatási minisztérium közötti, az oktatási együttműködésről szóló új jegyzőkönyvtervezet részleteit, amelyet kijevi várakozások szerint még idén aláírnak.

A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig. Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte hogy egyetért ezzel a javaslattal.