A megfelelő feltételek mellett és bizonyos mérföldkövek elérése után bármikor kész vagyok egy csúcstalálkozóra Phenjannal - hangsúlyozta a dél-koreai államfő.

Észak- és Dél-Korea jogi szempontból továbbra is háborúban áll egymással, mert az 1950-53-as konfliktus fegyverszüneti megállapodással és nem békeegyezménnyel ért véget. Azóta mindössze két csúcstalálkozóra került sor a felek között 2000-ben és 2007-ben.

Az új év kezdete óta jelentősen csökkent az észak-koreai atom- és rakétaprogram miatt kialakult feszültség a Koreai-félszigeten. A párbeszédpárti Mun szerdán újra kiállt a válság diplomáciai rendezése mellett. "Ez csak a kezdet" - mondta egy sajtótájékoztatón. "Tegnap az első fázist láthattunk, és úgy hiszem, hogy ígéretes kezdet volt" - tette hozzá. "Következő feladatunk az lesz, hogy rábírjuk Észak-Koreát, vegyen részt az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalásokon" - fűzte hozzá.

A phenjani és a szöuli kormány képviselői kedden először találkoztak 2015 decembere óta. A két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetben tartott tárgyaláson a résztvevők megállapodtak abban, hogy Észak-Korea képviselteti magát a dél-koreai Phjongcshangban február 9. és 25. között megrendezendő téli olimpián. Phenjan 1988-ban bojkottálta a szöuli nyári olimpiai játékokat.

Li Nak Jon dél-koreai kormányfő hatalmas, 400-500 fős delegációt vár Észak-Koreából a sporteseményre. "Őszintén reméljünk, hogy miként az 1988-as olimpiai játékok hozzájárultak a hidegháború végéhez, úgy járulnak hozzá a phjongcshangi téli játékok a jelenlegi helyzet javulásához és a világbékéhez a kockázatok csökkentésével" - fűzte hozzá.

Az 1988-as szöuli nyári olimpián Kína és az akkori szovjet tömb államai is részt vettek, bár nem tartottak fenn diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államok szövetségesének számító Dél-Koreával.