Törökország lezárta a nyugat-balkáni útvonalat, és mindaddig le lesz zárva, ameddig az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás működik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

„Mind a két rész megpróbál nyomást gyakorolni a másikra. A német és az EU-s részről különböző jogok – emberi és egyéb politikai szabadságjogok – biztosítása és ennek folyamatos szűkítése Törökországban állandóan napirenden van. Az viszont egy másik kérdés, hogy mondjuk az EU-nak – amelynek nem tagja Törökország – vajon van-e jogosultsága, hogy bizonyos folyamatokat számon kérjen” - vetette fel a szakértő.

Törökországban jelenleg mintegy 3 millió menekültet szállásolnak el – tette hozzá Speidl Bianka.

„Azzal együtt, hogy nyilván itt most nem egy hosszú távú túlélésről vagy társadalmi integrációról van szó – mert erről természetesen nincs szó –, de

hogy a legalább középtávú túlélésük biztonságosan biztosított legyen, az Törökországban valósul meg”

- közölte a migrációkutató.

A menekültek maradását nehezíti, hogy Törökország nem arab nyelvű ország – mondta a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

„Találkoztam Libanonban szíriai és iraki menekültekkel is. Nagy különbség van a két csoport között. Az iraki menekültek sokkal kevésbé lennének hajlandóak arra, hogy most visszamenjenek Irakba – eleve már a földrajzi távolság miatt is.

Törökországban megvan a jogi státuszuk a szíriai menekülteknek, míg Libanonban nincs megadva számukra az a lehetőség, hogy legálisan tartózkodjanak az országban.

Szinte mindenki illegálisan van Libanonban, az más kérdés, hogy nem toloncolják őket vissza, tehát úgymond szemet hunynak felette, de semmit nem biztosít a libanoni állam nekik” - részletezte.

Mivel a menekültek Libanonban legálisan nem vállalhatnak munkát, a tartalékaikat élik fel, illetve feketén vállalnak munkát. Így viszont csak a munkabér töredékét kapják meg, vagyis szinte rabszolgák lesznek – folytatta Speidl Bianka.

Hozzátette: a háború elől menekülők kisebb lendülettel hagyják el a hazájukat, nem vágynak olyan messzire, mint a gazdasági céllal elindulók. A Törökországba menekült szírekben nagyon erős a visszatérési hajlandóság.

„Amikor még közel vannak ahhoz a területhez, ahonnan mondjuk teljes joggal és életveszélyből elmenekültek, és ha a közelben túl tudnak élni, akkor a hajlandóság arra, hogy visszatérjenek, nagyon megmarad”

- közölte a migrációkutató.

A migrációkutató biztos abban, hogy a menekültkérdés megoldódhat.

„Általában nem azok mennek a legmesszebbre, akik háború elől menekülnek, hanem azok, akiknek gazdasági céljuk van. Ez egy teljesen jogos igény lehet, erről az oldaláról nem ítélkezem. De tény, hogy azok hajlandóak arra, hogy nagyobb összeget és nagyobb energiát fektessenek abba, hogy minél távolabb eljussanak, akik valamiféle gazdasági jobblét érdekében egy másik országban szerencsét próbálnak” - fejtette ki a szakértő.

Ötször többen érkeztek 2015-ben

Jelenleg a Földközi-tengeren át jut be Európába a legtöbb menedékkérő – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

A lehetséges útvonalak közül elvileg a nyugati-balkáni lenne a legideálisabb a menekülteknek – jelezte Speidl Bianka.

„A nyugat-balkáni útvonal továbbra is a legkritikusabb. Ha a török-EU-s egyezmény nem működne, akkor mint útvonal maga, ismét az lenne a legkritikusabb” - mondta.

De most a Földközi-tengeren át érkezik a legtöbb migráns – tette hozzá Speidl Bianka.

„Az a beáramlás, ami most a Földközi-tenger felől érkezik, az intenzitását tekintve körülbelül az egyötöde annak, ami 2015-ben a Nyugat-Balkánon hullámzott végig”

- fejtette ki a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Arról is beszélt, hogy Olaszországba Afrikából érkeznek a legtöbben.

„Nagyon minimális azoknak a száma, de vannak közöttük jelenleg is olyanok, akik Afganisztánból, Bangladesből vagy Pakisztánból érkeznek. Nagyon kevés, szinte elhanyagolható ugyanakkor a klasszikus közel-keleti háborús menekülteknek a száma.

Szírek és irakiak szinte alig vannak képviselve a menekültek között.

Éppen ezért migránsokról kell beszéljünk, hiszen 80 százalékuk gazdasági bevándorló, Afrikának szinte minden területéről érkeznek, gyakorlatilag az egész kontinensről” - fogalmazott a szakértő.

Speidl Bianka megjegyezte, hogy az Iszlám Állam elveit valló Boko Haram terrorszervezet Nigériában a legerősebb, de ott is csak bizonyos részeken tud vérengzéseket végrehajtani, így az országból érkező menekültek egy része szintén gazdasági bevándorló.