A legutolsó, 2016 szeptemberében készült felméréshez képest ma négy százalékponttal többen, a megkérdezettek 57 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, s ez

a szám újra megközelíti a pénzügyi válság előtti, 2007-es mutatókat.

Az Európai Parlament megbízásából készült kutatás szerint országonként mindazonáltal nagyok az eltérések. A magyar megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy Magyarországon egy százalékponttal, 48 százalékra javult azok aránya, akik jó dolognak tartják az uniós tagságot, és ugyancsak ennyivel nőtt azok száma, akik szerint a tagság nem jó, de nem is rossz. Két százalékponttal csökkent a tagságot rossznak tartók aránya.

Az adatok azt mutatják, hogy az emberek szerint a terrorizmus, a munkanélküliség és az adócsalás elleni küzdelem terén több uniós fellépés szükséges. A közelmúlt geopolitikai tendenciáira és eseményeire reagálva - az arab világon belüli egyensúlyvesztésre, Oroszország és Kína növekvő befolyására, Nagy-Britannia unióból való kilépésének tervére (Brexit) és Donald Trump amerikai elnökké választására - a nagy többség (Magyarországon is) előnyben részesítené a közös európai uniós választ az egyéni nemzeti lépésekkel szemben.

Az európaiak 43 százaléka érzi úgy, hogy uniós szinten "a hangja jobban hallható". Ez az arány 2007 óta a legmagasabb a mostani mérésben, 6 százalékponttal nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben tízből 6 európai gondolja úgy, hogy véleménye számít a hazájában, ami 10 százalékponttal több a 2016-ban mért adathoz képest.

A magyar válaszadók többsége úgy vélekedik, hogy sem az unióban, sem Magyarországon nem érvényesül kellőképpen a véleménye,

és Magyarország véleményének uniós elfogadását is közel 10 százalékkal kevesebben (53 százalékban) vallják a többi tagországhoz képest (átlagosan 63 százalék).

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak döntő többsége szerint a társadalmi osztályok közötti különbségek jelentősek. Egyharmaduk kételkedik abban, hogy a gazdasági bizonytalanságnak egyhamar vége lesz.

A kutatás a gazdasági várakozásokra is kitér. Eszerint Magyarországon a derűlátók és a pesszimisták aránya egyaránt magasabb az uniós átlagnál. A válaszadóknak uniós szinten 30, magyar viszonylatban 33 százaléka véli úgy, hogy a válság még hosszú évekig tart, de az uniós 22 százaléknál nagyobb arányban gondolják úgy a magyarok - a megkérdezettek 23 százaléka - hogy már megkezdődött a visszatérés a növekedéshez.