Jean-Claude Juncker arról beszélt, hogy bizonyos tagállamok nem hajtják végre azt a döntést, amely 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti szétosztásáról szól.

"A vég kezdetét jelenti, ha a rögzített, demokratikusan kidolgozott szabályt már nem tartják tiszteletben a tagállamok" - hangsúlyozta Juncker, amivel az AFP francia hírügynökség szerint mindenekelőtt Magyarországra, és a kvótareferendumra célzott.

"Ha minden tagállam népszavazást tart, amikor nem ért egyet egy döntéssel, hogy kimondassa az ellenkezőjét annak, amit a jogszabályok előírnak, nem fogjuk tudni irányítani és kormányozni Európát" - mondta az Európai Bizottság elnöke.

Juncker hangsúlyozta, hogy az EU "a jogra épül". "Nagyon elszomorodom, amikor azt látom, hogy bizonyos tagállamok azzal tűnnek ki, hogy már nem tisztelik az európai normát" - tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök a héten levélben tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét az október 2-i kvótanépszavazás eredményéről. A kormányfő levelében jelezte, hogy a referendumon részt vevők elsöprő többségének akaratát érvényesítendő a kabinet úgy döntött, kezdeményezi az alaptörvény módosítását. Mint írta, a szavazáskor 3,33 millió ember fejezte ki abbéli akaratát, hogy a magyar Országgyűlés beleegyezése nélkül ne telepíthessenek az ország területére külföldi állampolgárokat. A levélben a kormányfő azt is világossá tette, hogy az alaptörvény kiegészítése teljes mértékben összhangban lesz az uniós joggal és Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtök késő este közölte a kötelező uniós betelepítési kvótákról tartott népszavazás előzetes végleges eredményét, amely szerint az összes magyar választópolgár 41,31 százaléka szavazott érvényesen: 56 ezren "igen"-nel, 3 millió 361 ezren pedig "nem"-mel.

Az AFP megjegyezte, hogy az európai vezetők rendszeresen emlékeztetik Budapestet arra, hogy a menekültek szétosztásáról szóló brüsszeli döntés minden tagállamra vonatkozik. Az Európai Bizottság korábban többször világossá tette, hogy értelmezése szerint a magyarországi kvótareferendum a már meghozott döntést nem érinti, a jövőbeni döntésekre vonatkozik. A belügyminiszteri tanácsban tavaly szeptemberben minősített többségi szavazással, Magyarország ellenkezése ellenére hozott határozatot Magyarország és Szlovákia is megtámadta az Európai Unió Bíróságán.