Az EBESZ az amerikai körülmények májusi értékelését követően jutott arra a következtetésre, hogy ötszáz megfigyelő toborzását kéri a szervezet 57 részes tagállamától. A 2012-ben lezajlott amerikai elnökválasztást tizedennyi EBESZ-megfigyelő kísérte figyelemmel.

A több mint kétszáz civil és polgárjogi szervezetet tömörítő Polgári és Emberi Jogok Konferenciájának vezetősége által jegyzett levél kifejtette, hogy kritikus jelentőségű az EBESZ szerepvállalása az idei elnökválasztáson, annál is inkább, mivel az amerikai igazságügyi minisztérium júliusban nyilvánosságra hozta, hogy sokkal kevesebb választási megfigyelőt vezényel a szavazóhelyiségekbe, mint a korábbi voksolások alkalmával.

Polgárjogi aktivisták attól tartanak, hogy sokkal nagyobb valószínűséggel kerülhetnek szembe hátrányos, elsősorban faji megkülönböztetéssel a választók a novemberi szavazáson - elsősorban a déli államokban -, mint az elmúlt ötven évben bármikor.

Ez annak tudható be, hogy számos államban módosították a választási törvényt azt követően, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság három évvel ezelőtt alkotmányellenesnek mondta ki az 1965-ben meghozott, történelmi jelentőségű, diszkriminációellenes, szavazati jogokról szóló törvény kisebbségi választók jogainak védelmére hivatott cikkét.

A kérdéses paragrafus azt írta elő, hogy az egyes államokban a választási törvény megváltoztatásához előzetes, szövetségi szintű beleegyezés szükséges. Eltörlésébe a bírák többsége arra hivatkozva egyezett bele, hogy azt egy évtizedekkel ezelőtti, sokkal inkább diszkriminációt alkalmazó korban fogadták el.

Az egyes államokban azóta meghozott törvénymódosítások támogatói azzal érvelnek, hogy a változtatások a választási csalások megakadályozását célozzák.

A választás szigorítására vonatkozó előírások közé tartozhat a szavazóhelyiségek nyitva tartásának lerövidítése, a szavazáshoz szükséges, fényképes vagy egyéb személyazonosító igazolvány megkövetelése, a szavazók hivatalos jegyzékének megszűrése, valamint annak a lehetőségnek az eltörlése, hogy a szavazás napján regisztrálhassanak a választók a voksolásra. Számos szakértő szerint ezek az előírások hátrányos helyzetbe hozzák az alacsony jövedelmű szavazókat, a fiatalokat és a kisebbségeket, akik hagyományosan inkább a demokrata párt jelöltjére adják voksaikat.

Wade Henderson, a Polgári és Emberi Jogok Konferenciájának elnöke azt mondta, hogy a nemzetközi választási megfigyelők még a jelenleg tervezett létszámmal sem tudják teljesen feltölteni az igazságügyi tárca intézkedése miatt üresen maradt helyeket. A 2004-es választásokon még 840 szövetségi megfigyelő felügyelte a voksolást.

Thomas Rymer, az EBESZ szóvivője azt mondta, ötszázban maximálták az Egyesült Államokba küldendő megfigyelők számát, de figyelembe veszik a polgárjogi szervezet által írt levelet arra vonatkozóan, hova küldjék el munkatársaikat.

A levél szerzői arra buzdították a nemzetközi szervezetet, hogy nyolc államra összpontosítsa erőforrásait, ahol fokozottan jelentkezhetnek a "szavazók megfélemlítésére tett erőfeszítések". Ilyen például Pennsylvania és Észak-Karolina, ahol a november 8-án esedékes választás eredménye nagyon szorosnak ígérkezik Donald Trump republikánus és Hillary Clinton demokrata elnökjelölt között.