eur:
392.91
usd:
355.66
bux:
72865.31
2024. szeptember 1. vasárnap Egon, Egyed

Trump magyarázkodik, Clinton szerint fenyeget

Magyarázkodni és cáfolni kényszerül Donald Trump republikánus elnökjelölt minapi nyilatkozata miatt, amelyben - egyes értelmezések szerint - burkoltan demokrata párti ellenlábasa, Hillary Clinton elleni fellépésre buzdította a fegyverviselést támogatókat. Clinton fenyegetésnek minősítette Trump nyilatkozatát.

Donald Trump szerdán Virginiában kampányolt, és arról beszélt egy ottani kampányrendezvényen, hogy előző napi, vitatott mondataival nem a demokrata elnökjelölt elleni erőszakra, hanem arra buzdította a fegyverviselést támogatók népes szavazótáborát, hogy voksaikkal akadályozzák meg Hillary Clinton elnökségét.

A republikánus elnökjelölt cáfolta, hogy kijelentése miatt hivatalosan egyeztetett volna a titkosszolgálattal, ám szerdán este a CNN hírtelevízió - magukat megnevezni nem akaró titkosszolgálati forrásokra hivatkozva - azt jelentette, hogy a titkosszolgálat munkatársai mégis beszéltek vele. Az azonban változatlanul nem derült ki, hogy magával Trumppal beszéltek-e, vagy a kampánycsapat tagjával, mint ahogyan az is homályban maradt, hogy mi is volt az állítólagos beszélgetés tartalma. A republikánus elnökjelölttel általában rokonszenvező Fox-televízió elemzője, Karl Rove - George W. Bush elnök volt tanácsadója - szerdán este megjegyezte: eléggé szokatlan, hogy a titkosszolgálat a nyilvánosság előtt szerepel, bár hozzátette, hogy Trumpnak is vigyáznia kellene a szájára.

A kibontakozó vitában az NRA (az Országos Fegyverszövetség) szerdán hárommillió dollárt ajánlott fel Donald Trump kampányára. A Demokrata Párt kampánycsapatának közleménye és a Hillary Clinton kampányát irányító John Podesta nyilatkozata után szerdán délután maga Hillary Clinton is megszólalt az ügyben. Az iowai Des Moines-ban kampányolva leszögezte: fenyegetésnek minősíti a fegyverviselést támogatóknak szóló buzdítását. "A szavak számítanak, barátaim, ha az ember elnökségre pályázik, vagy az Egyesült Államok elnöke, akkor a szavaknak félelmetes következményeik vannak" - szögezte le a demokraták elnökjelöltje. Hillary Clinton támogatói közül néhányan - például Michigan állam volt kormányzója, Jennifer Granholm - közben a nyíltan Clintont pártoló CNN hírtelevízióban már úgy vitatkoztak Trump kijelentéséről, mintha a republikánus elnökjelölt nyíltan Hillary Clinton meggyilkolására buzdított volna. Megszólalt Martin Luther King meggyilkolt polgárjogi harcos leánya is, aki Twitter-bejegyzésében közölte: "Olyan vezető lányaként, akit meggyilkoltak, Trump megjegyzéseit ízléstelennek, zavarónak és veszélyesnek találom" - írta Bernice King.

Szerdán délután egy ismeretlen férfi tartotta izgalomban a New York-i Manhattan negyedet, ahol az Ötödik sugárúton lévő Trump torony üvegpalotájára mászott fel, hogy "meglátogassa" Donald Trumpot. Az amerikai televíziók egyenes adásban közvetítették, ahogyan a férfi több mint két órán keresztül kötelekkel araszolt felfelé, míg a 21-ik emeletnél a tűzoltóknak és a rendőröknek sikerült behúzniuk őt az épületbe. A férfi személyazonosságáról semmit nem hoztak nyilvánosságra, a rendőrség csak annyit közölt, hogy az illető kutató, aki személyesen akart találkozni Donald Trumppal. A republikánus elnökjelöltnek ebben az üvegpalotában van a kampányközpontja, az irodája, és az utolsó öt emeleten a lakása is.

Címlapról ajánljuk

Az EU jövőjére is hatással lehetnek a vasárnapi németországi tartományi választások

Reggel nyolc órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődtek a parlamenti választások két németországi tartományban, Szászországban és Türingiában. Noha az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományokban helyi választásokról van szó, általános vélekedés szerint azok kimenetele hosszabb távon átrajzolhatja nemcsak Németország, de Európa politikai térképét is. Ebből kiindulva meghatározó a hagyományos pártok, illetve a velük szembenálló radikális jobb-, illetve baloldali pártok szereplése.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.02. hétfő, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
A rezsicsökkentés jelentős átalakításáért cserébe kaphatna Magyarország EU-pénzt az új uniós büdzséből

A rezsicsökkentés jelentős átalakításáért cserébe kaphatna Magyarország EU-pénzt az új uniós büdzséből

Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×