A szöveg két példányát a felek elküldik egymásnak, a parlamentek elfogadják, majd az államfők szignójával a szerződés hatályba lép. Az egyezmény értelmében a többi között mindkét ország ismét nagyköveteket jelöl ki, valamint Izrael Törökország számára részben feloldja a Gázai övezet szárazföldi blokádját, így Ankara humanitárius segélyt küldhet a térségbe.

Az első szállítmány, amelyet Ankara már pénteken hajóval küld a törökországi Mersinből az izraeli Asdód kikötőjén keresztül Gázába, összesen 14 tonna élelmiszert, ruhát, cipőt és hasonló, nem katonai jellegű terméket tartalmaz. A török vezetés ezenfelül egy 200 ágyas kórházat állít szolgálatba az övezetben, lakóingatlanokat épít, valamint biztosítani szándékozik a térség víz- és áramellátását.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfő este kiemelte: a politikai, valamint a diplomáciai viszony normalizálását követően Törökország és Izrael gazdasági kapcsolatai is új szintre emelkednek.

A Takvim című, a kormányhoz közeli napilap arról írt, hogy az Izraellel kötött egyezmény következtében a török turisztikai szektor fellélegezhet. Osman Ayik, a Török Szállodatulajdonosok Szövetségének (TÜROFED) elnöke az újságnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy az izraeli turisták értékes vendégek, mivel egész évben látogatják Törökországot, valamint nemcsak a hotelben, de a szállás környékén is előszeretettel költik a pénzt. A szakember rávilágított: az ágazat jelenlegi célja, hogy mihamarabb egymillió izraeli turistát csalogasson Törökországba. 2008-ban még 559 ezren érkeztek, azonban 2010-ben ez a szám a viszály miatt 76 ezerre zuhant - emlékeztetett. Véleménye szerint az Izraelből induló első hajók októberben szedhetik fel a horgonyt. Ayik reméli, hogy az izraeli turisták száma akár már az idén meghaladhatja a 2008-as szintet, mivel már tavaly is 224 ezren voltak.

A két ország viszonya azután romlott meg, hogy 2010 májusában az Avi Marmara nevű török hajó megpróbált segélyeket eljuttatni a Gázai övezetbe és ráirányítani a média figyelmét a Törökország által ellenzett izraeli blokád hatásaira. A flottillát az izraeli haditengerészet erőszakkal feltartóztatta. Az akcióban tíz, a palesztinokat támogató aktivista életét vesztette és huszonnyolcan megsebesültek. Egy évvel később ismét hajóraj indult Gáza felé, de az izraeli hadsereg ennek kikötését is megakadályozta.

Mivel Jeruzsálem nem kért bocsánatot, és nem fizetett kártérítést a megölt utasok hozzátartozóinak és a sebesülteknek, 2011-ben Ankarából kiutasították Izrael nagykövetét.

Az első békülő telefonbeszélgetést Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és az akkor még miniszterelnök Erdogan folytatta le Barack Obama amerikai elnök 2013-as izraeli látogatásának záróakkordjaként, amerikai nyomásra.

Ankara három feltételt szabott a török-izraeli viszony normalizálásához: nyilvános bocsánatkérést, valamint az áldozatok pénzügyi kárpótlását várta el a 2010-es incidens miatt, és azt, hogy a zsidó állam oldja fel a Gázai övezettel szembeni blokádot. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már korábban hivatalosan bocsánatot kért a hat évvel ezelőtti incidens miatt, és 20 millió dollár (mintegy 6 milliárd forint) kártérítést fizetett az áldozatok hozzátartozóinak. A viszony normalizálására tett erőfeszítéseket leginkább a 2006 júniusa óta a Hamász palesztin mozgalom által ellenőrzött Gázai övezettel szemben fenntartott izraeli blokád kérdése hátráltatta, amelyben a feleknek eddig nem sikerült dűlőre jutniuk. A korlátozás most sem szűnik meg teljesen, csak enyhül Törökország számára.

Binali Yildirim török miniszterelnök hétfő késő esti televíziós interjújában egyébként jelezte, hogy Ankara kész rendezni viszonyát Egyiptommal is. Mint fogalmazott: a gazdasági kapcsolatok helyreállítása hamarosan, akár miniszteri szinten is megkezdődhet.