A brit kilépés (Brexit) támogatói számára a visszafordítás persze a demokrácia elfogadhatatlan megtagadása lenne, tekintettel arra, hogy a szavazók többsége, 51,9 százaléka a többi tagállammal való szakítás mellett tette le voksát a múlt csütörtöki népszavazáson. Az unióban maradást pártolók egy része ugyanakkor még mindig abban bízik, hogy ez csak rossz álom, és különböző módokon - a parlament vagy az új kormányfő révén, illetve egy második népszavazás útján - van lehetőség a visszatáncolásra, arra, hogy a kormány ne aktiválja a Lisszaboni Szerződésnek a kilépést szabályozó 50. cikkét.

Egy magas rangú európai diplomata vasárnap este azt mondta, úgy érzi, hogy a britek soha nem fogják hivatalosan bejelenteni kilépési szándékukat, s ezzel útjára indítani a kiválási folyamatot. A bejelentéssel venné kezdetét az a kétéves időszak, amely a tagság megszűnéséhez vezet.

Anand Menon, a tekintélyes Londoni King's College egyetem politológiatanára 80 százalékra teszi annak a valószínűségét, hogy London az országot fenyegető gazdasági válság dacára elindítja a Lisszaboni Szerződés szóban forgó cikkében meghatározott folyamatot.

A népszavazás eredményével kapcsolatban felmerült az a kérdés is, hogy érvénytelenítheti-e a parlament a döntést. A jogi szakértők válasza azonban világos ebben a tekintetben: a referendumot nem kell ratifikálnia a törvényhozásnak.

"Az ügy tisztán a kormány hatásköre. A parlamentnek hivatalosan nincsen ellenőrzési joga a kérdésben" - mutatott rá Alan Renwick, a Constitution Unit kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Számos képviselő ennek ellenére szavazást tartana a Brexitről az alsóházban. "Ez a referendum nem bír kötelező jogi érvénnyel. Csaknem 500 képviselő (a 650-ből) állt ki a bennmaradás mellett, és hatalmunkban áll megállítani ezt az őrültséget egy parlamenti szavazással" - hangsúlyozta nyílt levelében David Lammy munkáspárti képviselő.

Az egyik legtekintélyesebb brit alkotmányjogász, Geoffrey Robertson is úgy gondolja, hogy ez a történet itt még nem ért véget, rámutatva, hogy "kizárólag a képviselőknek van hatalmuk törvények megalkotására és érvénytelenítésére". Márpedig a kilépési procedúra megindítása előtt vissza kell vonni a Nagy-Britannia uniós tagságáról rendelkező 1972-es törvényt. "Minden képviselőnek joga és kötelessége a bennmaradás mellett szavazni, ha úgy ítéli meg, hogy ez Nagy-Britannia érdeke" - mondta Robertson.

David Cameron miniszterelnök hétfőn viszont óva intette az alsóházat attól, hogy kísérletet tegyen Nagy-Britannia kilépésének megakadályozására.

Neil Walker, az Edinburghi Egyetem jogi professzora arra hívta fel a figyelmet: a brit parlament egyszer már állást foglalt azzal, hogy megszavazta a tagságról szóló referendum megszervezését.

Ha újból tanulmányozná a kérdést, az legitimitási problémát vetne fel - vélekedett, míg Anand Menon szerint egyenesen "politikai öngyilkossággal" érne fel egy ilyen lépés a képviselőház részéről.

Mindeközben az EU-párti lakosság is keresi a kiutat, és hétfőn már meghaladta a 3,7 milliót egy új referendum kiírását követelő petíció aláíróinak száma. A kezdeményezést a Brexit-pártiak azonban bírálják, egyebek között arra hivatkozva, hogy a tervezett beadvány sok aláírója külföldön él.

Rövid távon elemzők is kizártnak tartanak egy új referendumot. "Ez nem fog megtörténni. Nem fogunk kiírni egy népszavazást egy másik népszavazás eredményéről" - szögezte le Tony Travers, a London School of Economics professzora.

"De a történet megváltozhat, ha a következő, Brexit-párti kormány összeomlik, és új választások lesznek" - vázolta fel Neil Walker. "Ha aztán az új parlament többsége EU-párti lesz, egyértelműen felhatalmazással rendelkezik majd arra, hogy véget vessen a válási folyamatnak". Ekkor pedig lehetőség van egy új referendum megszervezésére, főleg ha a közvélemény érezhető módon az Európai Unió pártjára billen át - hangsúlyozta Alan Renwick.