Kurtulmus üdvözölte, hogy egy döntés értelmében ismét több török tulajdonban lévő oroszországi vállalat foglalkoztathat török állampolgárokat. Mint fogalmazott: ez a lépés is azt mutatja, hogy Ankara és Moszkva kapcsolata rövid időn belül normalizálódik.

A miniszterelnök-helyettes úgy vélte, hogy a Brexit nyomán az Európai Uniónak át kell gondolnia a rasszizmussal, az iszlámellenességgel és a politikai szélsőjobboldal megerősödésével szembeni álláspontját. Mint mondta: Ankara már korábban is jelezte, hogy az unió szétszakadásához vezethet, ha a tagállamoknak nincs közös hadereje. Ennek egyik jele az volt, hogy az EU az Ukrajnában zajló válságot egyszerűen nem tudta kezelni - emlékeztetett a politikus.

Az idei március 18-i menekültügyi megállapodás keretében az EU a török állampolgárok schengeni vízummentességéért 72 feltétel teljesítését kérte Ankarától, amelyek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, de az unió szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén a fenyegetettségre hivatkozva továbbra sem hajlandó enyhíteni.

Kurtulmus nyomatékosította: ha Törökország változtat a törvényen, a terrorszervezetek Európában könnyebben tudják kiépíteni hálózatukat, amelynek egyik legfontosabb pénzügyi forrása a kábítószer-kereskedelem. Kurtulmus arra szólította fel Brüsszelt, hogy a vízumliberalizációról szóló tárgyalások elkövetkező időszakában legyen nyitottabb, őszintébb Törökországhoz.

A politikus arra is kitért, hogy az Európai Unióval 1996-tól működő vámunió jelentős anyagi veszteségeket okozott Ankarának azzal, hogy a kis-ázsiai ország nem volt a közösség teljes jogú tagja. Hangsúlyozta: a kétoldalú gazdasági kapcsolatot felül kell vizsgálni.

A kettéosztott Ciprus ügyére vonatkozóan a miniszterelnök-helyettes reményét fejezte ki, hogy 2016 végére sikerül olyan megoldást találni, amelyet mind a görög, mind a török fél elfogad.