A megállapodás létrejöttéről a szerda hajnalban véget ért, 11 órás brüsszeli tanácskozás után számolt be újságíróknak Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület, az eurócsoport elnöke. Közölte, hogy 7,5 milliárd eurót már június második felében felszabadítanak Görögország számára. Az elkövetkező hónapokban utalják át az összeg fennmaradó részét, annak függvényében, hogy Görögország hogyan teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket.

A megállapodás nyomán a súlyos adósságválságba süllyedt dél-európai ország kifizetheti az Európai Központi Banknak (EKB) és az IMF-nek a júliusban lejáró követeléseket. Elemzők szerint a görög parlament által vasárnap elfogadott újabb megszorító intézkedéscsomag kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy Görögország megkaphassa az újabb részletet.

Dijsselbloem úgy fogalmazott, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei "nagy áttörést" értek el a szerda hajnalig tartó tárgyalásokon. Az eurócsoport megerősítette a görög államadósság egy részének átalakítására vonatkozó szándékát. Részleteket nem említve közölte, hogy az eurócsoport megállapodott egy, fokozatosan bevezetendő adósságenyhítő csomagban. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az IMF így résztvevője marad a Görögországot segítő hitelprogramnak. Dijsselbloem szerint az adósságkönnyítésre csak a mostani, 2018. júliusig tartó hitelprogram befejezése után kerülhet sor, és ehhez az Európai Stabilitási Mechanizmus felhasználatlan eszközeit veszik majd igénybe.

A brüsszeli tanácskozás után Poul Thomsen, az IMF európai igazgatója közölte, hogy a pénzintézet egyetértett a görög államadósság könnyítésére vonatkozó eurócsoportbeli kezdeményezéssel, és javasolni fogja az IMF igazgatóbizottságának, hogy hozzon döntést a görög mentőprogramban való további részvételéről. Thomsen szerint a hitelezők "engedményeket tettek", de - mint fogalmazott - az IMF csak abban az esetben vesz részt a programban, ha az adósság fenntarthatóságára vonatkozó intézkedések valóban fenntarthatóvá teszik az adósság törlesztését.

Görögország tavaly nyáron állapodott meg a harmadik mentőcsomagról az Európai Bizottság, az EKB és az

Európai Stabilitási Mechanizmus képviselőivel. Az IMF, amely részt vett a csomag kidolgozásáról folyó tárgyalásokon és az első két nemzetközi hitelprogramban, korábban azon az állásponton volt, hogy az első felülvizsgálat lezárása után dönt részvételéről a harmadik mentőcsomagban.

A brüsszeli tanácskozás előtt kiadott vészjósló jelentésében az IMF arra figyelmeztetett, hogy GDP 180 százalékára rúgó görög államadósság törlesztése fenntarthatatlan, ezért csökkenteni kell. A pénzintézet arra figyelmeztetett, hogy átstrukturálás nélkül 2060-ra az adósság a gazdasági össztermék 250 százalékára emelkedhet.

Az IMF állítólag azt javasolta Görögország európai hitelezőinek, tegyék lehetővé, hogy a tőketartozás kamatait csak 2040 után törlessze Görögország. Az euróövezeti kormányoknak tett javaslat, az IMF pesszimista görögországi növekedési előrejelzése mellett, a GDP 15 százaléka alatt tartaná az ország törlesztési terheit.

Az IMF javaslata messze túlment azon, amennyit az euróövezeti országok eddig hajlandónak mutatkoztak megtenni a mintegy 200 milliárd eurós adósság törlesztési feltételeinek enyhítése és Görögország pénzügyi stabilitásának helyreállítása érdekében.

Az euróövezeti hitelezők domináns szereplője, Németország a mentőcsomagba az IMF-et is szerette volna hitelezőként bevonni, de a pénzintézet azon az állásponton volt, hogy jelenlegi formájában nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, ezért csak annak átalakítása esetén hajlandó csatlakozni a hitelezők csoportjához.